A szatmári gyűlés, melyet történetírásunk hosszú ideig kurucos függetlenségi felfogásához méltó elutasításban részesített, s „törölt” az országgyűlések sorából, végső soron pozitív mérleggel zárta le a szabadságharcot. Eredményeképpen sikerült megtorlások nélkül átvezetni a rendi társadalmat a békés fejlődés századába, eredményesen orvosolni a szabadságharc okaiként összefoglalt sérelmek legnagyobb részét, megnyugtató módon rendezni az udvar és a rendek viszonyát.
Az 1711. esztendő a szabadságharc lassú haldoklásának éve volt. A hadoszlás, a járvány, a katonai veszteségek elérhetetlen távolságba helyezték a konföderált rendek eredeti célkitűzéseinek kivívását. Ebben a helyzetben kezdődtek meg a béketárgyalások, I. József december 22-ei, Pálffy János tábornagynak teljhatalmat biztosító felhatalmazása nyomán. Január 13-án
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.