rubicon

A Napkirály

5 perc olvasás

A király úgy ad fényt és meleget birodalmának, ahogyan a Nap a Földnek. Ő az egyetlen fényforrás, amely alattvalóit beragyogja. Az alattvalók szemében a Nap a reményt fejezte ki, azt a reményt, amelyet a franciákban uralkodójuknak kellett ébresztenie. És a király valóban hitte is, hogy ő Isten földi helytartója. XIV. Lajos földöntúli eredetű hatalmát szimbolizálta a napkultusz. Cikkünk a Napkirály földi hatalmáról szól, arról a korlátlan, abszolút hatalomról, ahol a király akarata törvény. Bár ő maga sohasem mondta, hogy "az állam - én vagyok!", mégis XIV. Lajos, Franciaország királya maga volt az állam.

A Nap mint az uralkodás szimbóluma, a XV. századtól ismert Franciaországban. "Napkirálynak" azonban csak XIV. Lajos tituláltatta magát. Uralkodóvá szentelése után Az éjszaka című balettben a napfelkeltét személyesítette meg. Az egyik születésnapjára veretett érem pedig négylovas kocsin ülve ábrázolta a "Napkirályt", amint a győzelem felé röpül az Állatöv csillagképeinek gyűrűjében.

A napkultusz az ú palotában, Versailles-ban duzzadt óriásivá. XIV. Lajos számos festményen örökíttette meg magát "Napkirályként". Leghíresebb Nicolas Mignard festménye, amelyen a Nap és Apolló Napisten figurája mögött magát XIV. Lajost lehet látni, akit dicsőség övez, s aki hatalmával, méltóságával és "zsenijével" fölötte áll mindenkinek.

Az élő törvény

Természetesen nem véletlen, hogy XIV. Lajos lett a "Napkirály". A királlyal megszemélyesített uralmi rendszer, az abszolutizmus műve volt: ahogy a Nap fénye beragyogja a Földet, úgy ragyogja be a király hatalma birodalmát. A napkultusz egyúttal az uralkodói hatalom földöntúli, isteni eredetét is szimbolizálta. A király hatalma Isten akaratát fejezi ki, így az független az alattvalóktól, vagyis korlátlan és oszthatatlan.

A király földi hatalma a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.