rubicon

A nagy nyugati hadjárat és az Arany Horda

10 perc olvasás

A mongolok nagy nyugati hadjárata (1236–1242), melynek végpontja a magyar történeti emlékezetben tatárjárásként szerepel, nemcsak a leigázott népek, de a Mongol Birodalom történetében is meghatározó esemény volt. A győztes hadjáratnak köszönhetően érte el nyugat felé legnagyobb kiterjedését a mongolok által ellenőrzött terület, s a nyugati hadjárat által meghódított részeken létrejött utódállamok még évszázadokig meghatározták a térség politikai arculatát. Egyúttal azonban ez a hatalmas és mongol szempontból rendkívül sikeres katonai vállalkozás volt az első lépés az egységes mongol állam felbomlása felé is. A nyugati hódítás és az Arany Horda megalapítása már magában hordozta, sőt fel is gyorsította azokat a folyamatokat, melyek a Nagy Mongol Birodalom felbomlásához, az egységes mongol állam széttöredezéséhez vezettek. Tehát ez a magyar és orosz történelmet is mélyen befolyásoló mongol hódítás már magában rejtette az egységes birodalom hanyatlásának csíráját.

­­A Mongol Birodalom kialakulásának kezdeti időszakában a korábbi nomád törzsszövetségek mintájára szerveződő állam volt. A 12. század utolsó negyedében lezajló törzsi háborúkat Temüdzsin 1206-os nagykánná választása

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.