A mongolok nagy nyugati hadjárata (1236–1242), melynek végpontja a magyar történeti emlékezetben tatárjárásként szerepel, nemcsak a leigázott népek, de a Mongol Birodalom történetében is meghatározó esemény volt. A győztes hadjáratnak köszönhetően érte el nyugat felé legnagyobb kiterjedését a mongolok által ellenőrzött terület, s a nyugati hadjárat által meghódított részeken létrejött utódállamok még évszázadokig meghatározták a térség politikai arculatát. Egyúttal azonban ez a hatalmas és mongol szempontból rendkívül sikeres katonai vállalkozás volt az első lépés az egységes mongol állam felbomlása felé is. A nyugati hódítás és az Arany Horda megalapítása már magában hordozta, sőt fel is gyorsította azokat a folyamatokat, melyek a Nagy Mongol Birodalom felbomlásához, az egységes mongol állam széttöredezéséhez vezettek. Tehát ez a magyar és orosz történelmet is mélyen befolyásoló mongol hódítás már magában rejtette az egységes birodalom hanyatlásának csíráját.
A Mongol Birodalom kialakulásának kezdeti időszakában a korábbi nomád törzsszövetségek mintájára szerveződő állam volt. A 12. század utolsó negyedében lezajló törzsi háborúkat Temüdzsin 1206-os nagykánná választása zárta le. Ezt a pillanatot – Dzsingisz hatalomra kerülését – tekinti a mai történetírás az állam
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
