A szovjet fegyverek erejével hatalomba helyezett Kádár János kormányát sem az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése, sem a magyar társadalom nem ismerte el legitim hatalomnak. A magyar nép Magyarország törvényes kormányfőjének a jugoszláviai nagykövetségen menedéket találó Nagy Imrét fogadta el. Ám november 4. után napokon belül világossá vált, hogy a szovjet világbirodalom hadserege ellen fegyveres győzelmet nem lehet elérni. Mindez azonban nem jelentette a forradalom végét. Inkább csak annak újabb szakaszáról indokolt beszélni.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc történetében a szovjet beavatkozással kezdődő új szakasz főszereplői a munkások által életre hívott munkástanácsok voltak. Munkástanácsokat nemcsak a gyárakban választottak. November 8–12. között Budapesten több kerületben kerületi munkástanácsok alakultak, majd november 14-én az Egyesült Izzóban megalakult a Nagy-budapesti Központi Munkástanács, amelynek képviselői két nap múlva tárgyalásokat kezdtek a Kádár-kormánnyal mint a hatalom
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.