A Munkásőrséget az MSZMP megalakítását követően hozták létre, és a párt megszűnése után nem sokkal számolták fel.
Mindkét esemény a magyar történelem egy-egy korszakhatárához kapcsolódott, az ’56-os forradalmat követően a megtorlásokhoz és a restaurációs rezsim megszilárdításához, illetve a Kádár-korszakot lezáró 1989–90-es rendszerváltáshoz.
A testület létszáma sokáig vetekedett a Magyar Néphadseregével, kezdeti, 30 ezer fős állományából majdnem mindenki az MSZMP tagja volt, akiket a párt illetékes szervei válogattak ki.
Megszűnése lényeges momentuma volt a rendszerváltásnak, hiszen az országos parancsnokság vezető testületeinek jegyzőkönyvei szerint még 1989 tavaszán is a Munkásőrség átmentésére készültek, azzal a nem titkolt céllal, hogy a nekik szimpatikus politikai erőket a későbbiekben támogassák. Fennállása során a rendszerrel együtt változott párthadserege és a számára kijelölt feladatok is.
A Munkásőrséget 1957. január 29-én alapították MSZMP-határozattal, amelyet elnöki tanácsi rendelet és kormányhatározat erősített meg. Az alapítás sem ötletszerű, sem pedig előzmények nélküli nem volt, ugyanakkor a megszálló szovjet erők is jelentős segítséget nyújtottak mindebben. Egyfajta milícia szervezésének gondolata már a forradalmat követően napirenden volt, de csak 1957 tavaszán öltött
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
