A kiegyezés új feltételeket teremtett Erdély fejlődése számára, felgyorsult a modernizációs folyamat. Írásunk azt a kérdést követi nyomon, hogy Kolozsvár, mint ezen országrész legnagyobb és legjelentősebb magyar települése, milyen eredményeket ért el a korszerűsödés, a modern várossá fejlődés útján a század végéig. Ki tudta-e használni a nagyobb gazdasági-szellemi tér adta előnyöket és saját helyzeti energiáit, lépést tudott-e tartani a magyarországi s erdélyi városiasodás ütemével? Mind olyan kérdések, amelyekre történetírásunknak még ezután kell választ keresnie.
A Kis-Szamos folyó partján, három egymástól különböző tájegység, kisrégió: a Szilágyság, a Mezőség és az Erdélyi-érchegység találkozási határmezsgyéjén kialakuló Kolozsvár történelme során sok funkciót betöltő város volt. A funkciók korszakok szerint változtak: szűkültek vagy bővültek, de általában messze meghaladták a város határait vagy közvetlen
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.