A középkori európai alkotmányt még nem foglalta egységbe az állam (a királyi hatalom). A hűbéri rendszer annak a sajátos hatalmi hiányhelyzetnek az eredményeként juthatott jelentős pozíciókhoz, mely a széthullott antik államiság és a királyok számára terhessé vált törzsi demokrácia romjain létrejött. A királytól magánjogilag függő személyekre alapozott állami ügyintézés gondolatát, a hűbéri alkotmány képletét a Frank Birodalom hagyományozta Európára. A hűbéri állam alapvonása volt, hogy sajátos kényszerhelyzetben jött létre. A hűbériség – ahogyan Szűcs Jenő találóan megállapította – nem valami dicső motívum az európai államfejlődésben, hanem annak a „nyomorúságos kényszerhelyzetnek” a szülötte, amikor hatékony állami hatalom hiányában magánjogi viszonyaikban kerestek menedéket az alattvalók éppúgy, mint az uralkodók. A hatalmi pozíciókat – valóságos közhatalom nem lévén – magánjogi szerkezetekben biztosították.
A hűbériség visszaszorításaA középkori állam hűbéri modelljéből hiányzott a királyi közhatalomnak az antik és a modern államra jellemző formája. A
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.