rubicon

A miniszterelnök

Széll-csend két válság között
15 perc olvasás

Kevés olyan miniszterelnököt ismerünk a 19–20. századi magyar történelemből, akinek tevékenységében nem találunk szélsőségeket, visszhangos megnyilatkozásokat, később magyarázatra szoruló buktatókat. Személyét elkerülték a későbbi „rajongók”, a maguknak politikai hagyományt kereső államférfiak, s a csendes munka nem keltette fel a későbbi történészek figyelmét sem. Tanulmányunkban ezért áttekintjük azokat az alkotásokat, amelyek nem maradandó épületekben, korszakokon átívelő cselekedetekben öltenek testet, mégis két korszak ütközőpontján segítenek eligazodni. Felfogásunk szerint ugyanis Széll Kálmán tevékenysége nem illeszthető be sem a hagyományokhoz még többnyire ragaszkodó 19., sem az állandóan új utakat kereső 20. századi politikai miliőbe, összekötő kapocsként szolgál a két világ között.

Széll Kálmán gyermek- és ifjúkora a neoabszolutizmus évei alatt telt, majd abban az évben szerezte diplomáját, amikor a régi családi barát, Deák Ferenc nevezetes Húsvéti cikkében évtizedekig meghatározó, új irányt mutatott a politikának. Az alispáni, majd főispáni tisztséget betöltő, később képviselővé választott édesapjától a megyei és az országos politizálás művészetét, a neoabszolutizmus éveiből a Habsburgokkal szembeni ellenállás nemzeti érzületét, az egyetemről pe­dig a törvényességhez való ragaszkodás gondolatát hozhatta magával. Mindezek mellett kétségtelen, hogy életére a legmeghatározóbb befolyással Deák

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.