A légoltalommal foglalkozó műszaki szakemberek munkájának alapvetése, hogy a metró és alagútja alapvetően légoltalmi célokra épült, amelyben békeidőben szerelvények is közlekednek.
A világégések során az európai nagyvárosokban sok ezer ember életét mentették meg a békeidőben kiépített alagutak.
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mikor és hogyan épült ki a budapesti földalatti-hálózat, óvóhelyként mennyire lenne biztonságos és milyen életfeltételeket tenne lehetővé atomháború esetén.
Madrid
A spanyol főváros első metróvonalát 1919-ben adták át, és ettől kezdve folyamatosan bővítették azt. 1936-ban a metrónak már három fővonala és egy mellékvonala volt. A világon először itt szolgáltak légoltalmi helyszínként megépült állomások és maga az alagút is, melyek a spanyol polgárháború alatt több ezer madridi lakos életét mentették meg.
Az M2-es nem mélyépítésű kéregmetrószakaszának építése 1969-ben. A metró ezen részei csak IV. osztályú védőképességűnek számítanak, szemben annak mélyebben fekvő részeivel, amelyek már III. osztályú védőképességűekLondon
A második világháború idején London lakosságának egy része a német légitámadásokat a metró alagútjaiban vészelte át. Miután a náci Luftwaffe több
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
