A megújuló társadalom a 19. században

A társadalmi fejlődés iránya

A régi rend az egyenlőtlenség és a kiváltságok társadalma volt. Különböző kiváltságokkal és előjogokkal rendelkező rendekből és testületekből állt. Az egyén életet leginkább az a tény határozta meg, hogy melyik társadalmi rend tagjaként született meg, s melyik testületbe sikerült bekerülnie. A kirívó társadalmi különbségeket a legtöbben természetesnek tekintették.

Mai társadalmunkban az „egyenlőség” az egyik alapelv. Az emberek nem egyenlőek tulajdonságaik, képességeik és gazdagságuk alapján – viszont az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 1776-os elfogadása óta a legtöbben elismerik, hogy mindenkinek egyenlő joga van az élethez, a szabadsághoz és a boldogulásra való törekvéshez. Ezért a törvény mindenkit egyenlő bánásmódban részesít, azonos jogokat és kötelezettségeket ró az állampolgárokra. Arra törekszünk, hogy az emberek egyenlően vegyenek részt országuk kormányzatában, hogy a fiatalok egyenlő esélyekkel induljanak útjukra. Ma már egyre kevesebben vitatják a nemek közti és a fajok közti egyenlőséget. Azt is természetesnek tartjuk, hogy a gazdagabbakat az állam jobban megadóztatja a szegényeknél, a hátrányos helyzetűeket pedig támogatásban részesíti, hogy ily módon is csökkentse a társadalmi egyenlőtlenséget.

Mai ideálunk a demokratikus társadalom. Ez szűkebb értelemben olyan politikai berendezkedést jelent, amely a társadalom széles rétegei számára lehetővé teszi a politikai folyamatokba való bekapcsolódást. Tágabb értelemben pedig „a viszonyok egyenlőségén” alapuló világot jelenti, amely a régi, az egyenlőtlen életviszonyokon alapuló világ helyére lépett. Ma már csak akkor igazolható egy hatalom, egy politikai folyamat vagy bármilyen politikai intézkedés, ha

a társadalom széles rétegei kinyilvánították iránta helyeslésüket, és ugyanakkor a társadalmi viszonyok egyenlőbbé tételét szolgálja.

A 19. században kezdett felgyorsulni a társadalmi átalakulás, s ekkor ismerték fel az éleslátó gondolkodók, hogy a fejlődés az egyenlőség, a demokrácia irányába mutat. A rendi társadalmakat a demográfiai fejlődés, a gazdaság átalakulása, az új eszmék terjedése és az államhatalom erősödése fokozatosan átalakította. Népesebb, mozgékonyabb, gazdagabb társadalom jött létre, amelyből már tudatosan megpróbálták kiiktatni az emberi egyenlőtlenség legkirívóbb megnyilvánulásait. A régi társadalomban elsősorban a születés számított, s csak másodsorban a vagyon. Ezért nevezzük arisztokratikus társadalomnak. Az új, 19. századi, demokratikusnak még nem nevezhető társadalomban viszont a vagyon, a tulajdon,