Az 1956-os forradalom és szabadságharc jellege és az azt követő megtorlás értékelésében 1989 januárjában viszonylag áttekinthetővé vált a helyzet. A rendszer ellenzéke – a körükben már akkor meglévő politikai nézetkülönbözőségek ellenére – 1956-ot egyértelműen forradalomnak és szabadságharcnak értelmezte, az azt követő megtorlást pedig a magyar történelemben példátlan bosszúhadjáratnak minősítette. Az MSZMP Központi Bizottsága 1989. február 10-i kezdettel megkezdte történetének utolsó vitáját az 1956-os forradalom és szabadságharc jellegéről, illetve az azt követő megtorlásról. A vita végighúzódott a párt történetének utolsó szakaszán.
„Megtorlás fn. Az a cselekvés, tény, hogy vmit megtorolnak.” Ezt a „szolid”, szinte szégyenlős értelmezést
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta