rubicon

A megtorlás

22 perc olvasás

Az 1956-os for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc jel­le­ge és az azt kö­ve­tő meg­tor­lás ér­té­ke­lé­sé­ben 1989 ja­nuár­já­ban vi­szony­lag át­te­kint­he­tő­vé vált a hely­zet. A rend­szer el­len­zé­ke – a kö­rük­ben már ak­kor meg­lé­vő po­li­ti­kai né­zet­kü­lön­bö­ző­sé­gek el­le­né­re – 1956-ot egyér­tel­műen for­ra­da­lom­nak és sza­bad­ság­harc­nak ér­tel­mez­te, az azt kö­ve­tő meg­tor­lást pe­dig a ma­gyar tör­té­ne­lem­ben pél­dát­lan bosszú­had­já­rat­nak mi­nő­sí­tet­te. Az MSZMP Köz­pon­ti Bi­zott­sá­ga 1989. feb­ruár 10-i kez­det­tel meg­kezd­te tör­té­ne­té­nek utol­só vi­tá­ját az 1956-os for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc jel­le­gé­ről, il­let­ve az azt kö­ve­tő meg­tor­lás­ról. A vi­ta vé­gig­hú­zó­dott a párt tör­té­ne­té­nek utol­só sza­ka­szán.

„Meg­tor­lás fn. Az a cse­lek­vés, tény, hogy vmit meg­to­rol­nak.” Ezt a „szo­lid”, szin­te szé­gyen­lős ér­tel­me­zést

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta