1940. június 14-én a német Wehrmacht a francia csapatok felett aratott gyors győzelme után bevonult Párizsba. A polgárok zöme kiegyezett a megszállókkal, s a háború alatt meglehetősen bizarr életet élt. Csak kevés francia lépett fel a megszállás ellen, miközben a többiek a varietékben Edith Piaf sanzonjait élvezték, vagy az 1940 decemberében Berlinből átlátogató, Bach h-moll miséjét bemutató Herbert von Karajannak tapsoltak, aki bizonyítani igyekezett: Németországból nem csak katonák érkeznek.
Az 1940. májusi német villámháború katonai és erkölcsi katasztrófát jelentett Franciaország számára. Nemcsak a német győzelem sokkolta a franciákat, hanem az is, hogy katonáikat a német páncélosok láthatóan ellenállás nélkül űzték maguk előtt; hogy politikusaik elmenekültek Párizsból; s hogy harmadik köztársaságuk vezetői kollaboráltak, mielőtt még az utolsó lövés eldördült volna. S valamennyi párt diszkreditálta magát.
Franciaországot a németek feldarabolták: Elzász
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta