A medve és vadászata

A bar­na­med­ve (Ur­sus arc­tos) az egyik leg­na­gyobb ter­me­tű szá­raz­föl­di ra­ga­do­zó. A Kár­pát-me­den­cé­ben élő eu­ró­pai bar­na­med­ve (Ur­sus arc­tos arc­tos) fel­nőtt pél­dá­nyai­nak át­lag­sú­lya (test­tö­me­ge) ál­ta­lá­ban 150–350 kg kö­zött van, bár mér­tek már 380 kg-ost is.

Legin­kább má­jus-jú­nius kö­rül pár­za­nak, vi­szont a meg­ter­mé­ke­nyí­tett pe­te­sej­tek beágya­zó­dá­sa rend­sze­rint 5 hó­na­pot ké­sik, vagyis a té­li nyu­gal­mi idő­szak kez­de­tén tör­té­nik meg. A vem­hes­ség ezután 6–8 hetes, vagyis a gyá­mol­ta­lan, csu­pasz és vak köly­kök (rend­sze­rint 2-3) té­len szü­let­nek meg. A kez­det­ben mindössze 340–680 gram­mos bo­csok gyor­san fej­lőd­nek: 3 hó­na­pos ko­ruk­ra már 15 kg-o­sak, és a 6. hó­nap­ban elérik a 25 kg-ot. 18–30 hó­na­pos ko­ru­kig szop­nak, de 5 hó­na­pos ko­ruk után már nem csak anya­te­jen él­nek. A fia­ta­lok legalább a má­so­dik ta­va­szig any­juk­kal ma­rad­nak, a leg­több­ször azon­ban 3-4 évig együtt él­nek. A hím med­vék nem vesz­nek részt az utó­dok gon­do­zá­sá­ban, sőt, ki­fe­je­zet­ten ve­szé­lyez­te­tik azo­kat. Nem cso­da, hogy az anya­med­ve rend­kí­vül ag­resszí­ven lép fel min­den vélt és va­lós tá­ma­dó­val szem­ben (ilyen­kor kü­lö­nö­sen ve­szé­lyes le­het az em­ber­re is).

A bar­na­med­ve a gya­kor­lat­ban ti­pi­kus min­de­ne­vő; megeszik gya­kor­la­ti­lag min­dent, le­gyen az fű, gomba, gyö­kér, er­dei gyü­mölcs, ro­var, ki­s­em­lős vagy szarvas mé­re­tű zsák­mány. Nyá­ron el­ső­sor­ban nö­vé­nye­ket, ter­mé­se­ket és hagy­má­kat fo­gyaszt. Táp­lá­lék után ku­tat­va elő­sze­re­tet­tel ás­sa ki az üreg­la­kó ál­la­to­kat, mint pél­dául az ege­re­ket, mor­mo­tá­kat. Ét­rend­jé­ben kiemelt he­lyen sze­re­pel­nek az ízelt­lá­búak, így pél­dául a mo­lyok lár­vái, a mé­zet pe­dig köz­mon­dá­so­san ked­ve­li. Ezek a zsír­for­rá­sok kü­lö­nö­sen ősszel, a té­li nyu­gal­mi idő­szak előtt fon­to­sak, ami­kor az ál­lat tar­ta­lé­ko­kat hal­moz fel a ke­mény hó­na­pok­ra. A dö­göt sem ve­ti meg. Egyes al­fa­jai el­té­rő mér­ték­ben va­dász­nak na­gyobb ál­la­tok­ra. Nagy­va­dat (szarvas, őz) az eu­ró­pai al­faj nem ejt el, vi­szont a há­zi­ál­la­tok