A mayerlingi tragédia

A Habs­burg-di­nasz­tia tör­té­ne­te nem szű­köl­kö­dik sú­lyos bel­ső konf­lik­tu­sok­ban: trón­vi­szá­lyok, csa­lá­don be­lü­li gyil­kos­ság, örö­kö­sö­dé­si ci­va­ko­dá­sok, sze­rel­mi vi­szá­lyok gyak­ran ráz­ták meg en­nek az ural­ko­dó­csa­lád­nak az éle­tét is, mint annyi má­sét Eu­ró­pá­ban és má­sutt. Szá­mos le­gen­da, mon­da vagy csak egy­sze­rű men­de­mon­da, plety­ka ke­ring mind­annyi­ról. A film­ren­de­zők, ér­zel­mes sze­rel­mi tör­té­ne­te­ket ke­re­ső re­gény­írók, tör­té­nel­mi szen­zá­ció­kat fel­me­le­gí­tő zsur­na­lisz­ták, érde­kes pa­to­lo­gi­kus ese­te­ket felele­ve­ní­tő or­vos­tör­té­né­szek kö­ré­ben az egyik leg­nép­sze­rűbb té­ma­hor­do­zó mind­máig a tra­gi­kus vé­get ért trón­örö­kös, Ru­dolf ma­radt. 

A szé­les kö­rű ér­dek­lő­dés ért­he­tő: meg­nyug­ta­tóan máig sem tisz­tá­zott a ket­tős ha­lál­eset, mely­nek mo­tí­vu­mai a nem­zet­kö­zi po­li­ti­ká­tól kezd­ve a bel­ső ha­tal­mi ve­tél­ke­dé­sen át a legin­ti­mebb ma­gán­éle­tig ter­jed­het­nek. Az ön­gyil­kos­ság va­rián­sa a legel­fo­ga­dot­tabb, de az élén­kebb fan­tá­ziá­val megírt fel­dol­go­zá­sok a gyil­kos­sá­got sem zár­ják ki: fél­té­keny fér­jek bosszú­ja ér­te utol a nagy nő­csá­bász hí­ré­ben ál­ló trón­örö­köst, eset­leg a Mo­nar­chia kül­po­li­ti­ká­já­nak for­du­la­tá­tól ret­te­gő né­met kan­cel­lár, Bis­marck té­tet­te el láb alól a fran­cia szim­pá­tiák­kal gya­nú­sí­tott trón­örö­köst, vagy ta­lán ép­pen a ha­tal­má­ra fél­té­keny Fe­renc Jó­zsef ik­tat­ta ki a rá jel­lem­ző szenv­te­len­ség­gel utó­dai so­rá­ból li­be­rá­lis esz­mék­kel és a ma­gya­rok­kal ba­rát­ko­zó fiát? Ha nem gyil­kol­ták meg – a fenn­ma­radt do­ku­men­tu­mok ezt a fel­té­te­le­zést tá­maszt­ják alá –, ak­kor miért for­dí­tot­ta ma­ga és sze­rel­me­se el­len a fegy­vert? Po­li­ti­kai ku­dar­cok so­ro­za­tá­ból ere­dő fruszt­rá­ció­ja vagy bol­dog­ta­lan há­zas­sá­ga ér­lel­te meg ben­ne az el­ha­tá­ro­zást? Ta­lán in­kább for­dul­junk a köz­vet­len mo­ti­vá­ció­hoz: a kis Ve­cse­ra Má­ria iránt ér­zett, de jö­vőt­len­nek tű­nő sze­rel­me bo­rí­tot­ta fel tel­je­sen lel­ki egyen­sú­lyát? Eset­leg ad­junk hi­telt a ha­lál­ese­tet kö­ve­tő na­pon kiadott köz­le­mény­nek, mely beis­me­ri ugyan az ön­gyil­kos­sá­got, de az egy­há­zi te­me­tés