A köztéri szobrok sok esetben nőtték ki magukat adott települések meghatározó arculati elemévé. Így van ez Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szobrával is, amely nemcsak egy nagyszerű királynak állít emléket, hanem a város meghatározó szimbólumává vált.
A 19. század második felében Mátyás király kolozsvári kultusza lényegében két pillérre támaszkodott. Egyfelől fokozatosan előtérbe került a korábban elhanyagolt szülőház ügye, másfelől pedig felmerült egy monumentális Mátyás-szobor felállításának lehetősége. E kettő nemcsak napirenden tartotta a Mátyás-kérdést Kolozsvár hétköznapi életében, hanem országos jelentőséget is tulajdonított a városnak Mátyás-kultusz megerősítésében.
A tényleges kezdeményezés első lépésére 1882-ben került sor. Az ügy elindítója és zászlóvivője mindvégig egy unitárius gimnáziumi tanár, Nagy Lajos volt. Az ő indítványára fogadta el a városi tanács közgyűlése azt a határozatot, hogy a város „e czélra legalkalmasabb közterén” emlékszobrot állít Mátyás király tiszteletére.
A szoborállításhoz minden jó szándék megvolt, hiányzott azonban a pénzalap. A városi költségvetésből ekkora összeget elkülöníteni nem lehetett, olyannyira, hogy a város a jóval kevesebbe kerülő Mátyás-ház helyreállításával járó kiadások fedezését is a magyar kormánytól remélte. Az indítványt követően létrejött szoborbizottság legnehezebb feladata éppen az anyagiak előteremtése volt. A helyzet akkor javult látványosan, amikor
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
