A Mar­shall-terv

A Mar­shall-terv el­ső meg­kö­ze­lí­tés­ben a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni idő­szak gaz­da­sá­gi prob­lé­mái­ra adott vá­lasz­nak te­kint­he­tő. Mi­ként a New De­al sem kész, ki­for­rott kon­cep­ció­ként jött lét­re a har­min­cas évek Ame­ri­ká­já­ban, úgy a Mar­shall-terv sem egy­szer­re öl­tött tes­tet, ha­nem hosszabb idő alatt, kü­lön­bö­ző ér­de­kek ere­dő­je­ként ala­kult, for­má­ló­dott ki. 

A Mar­shall-terv köz­vet­len kiin­du­ló­pont­ja gaz­da­sá­gi ter­mé­sze­tű prob­lé­ma volt. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú be­fe­je­zé­sét kö­ve­tően Eu­ró­pa ro­mok­ban he­vert: az ipa­ri és a me­ző­gaz­da­sá­gi ter­me­lés mé­lyen a há­bo­rú előt­ti szín­vo­nal alatt volt. Még Nyu­gat-­Eu­ró­pá­ban is hiány volt élel­mi­sze­rek­ből, fű­tő­anya­gok­ból, ipar­cik­kek­ből. A há­bo­rú alatt kény­szer­rel vissza­tar­tott fo­gyasz­tás kö­vet­kez­mé­nye­ként óriási volt a fo­gyasz­tá­si cik­kek irán­ti ke­res­let. A gaz­da­sá­gi sze­rep­lők kö­zöt­ti gaz­da­sá­gi és pén­zü­gyi kap­cso­lat­rend­szer fi­nom szö­ve­tét