Arisztotelésztől napjainkig zajlik a vita arról, vajon létezik-e ideális kormányforma. Nem könnyű a válasz. A kormányforma akkor tűnik optimálisnak, ha egyrészt megóv az állandó kormányválságoktól, másrészt lehetőséget teremt az alkalmatlan közszereplők leváltására, felelősségre vonására, s nem konzerválja a „zsarnokok” helyét. A demokrácia két alapkritériumát: a stabilitást (kitartson a parlamenti ciklus) és a demokratikus kontrollt (az elmozdíthatóságot) kell intézményesen „összebékíteni” – ebbe az irányba mutat a modern kori alkotmányos gondolkodás.
Kormányzati rendszerekA kormányforma, a kormányzati rendszer az alkotmányjog egyik klasszikus kérdése. Nincs olyan alkotmány, amely ne szólna erről, sőt létezik olyan alkotmány – ilyen például az 1787-ben elfogadott amerikai –, amely tulajdonképpen csak ezt taglalja.
Közjogi nézőpontból kormányformán általában azt az alkotmányos elrendezést szokás érteni, amely szerint a legmagasabb szintű állami szervek – mindenekelőtt a törvényhozás, az államfő és a kormány – működnek. A kormányformát jellemzik azok a közjogi kapcsolatok is, amelyekkel a szűkebb értelemben vett kormányzati szervek kapcsolódnak az igazságszolgáltatás szerveihez,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.