Az egyes nemzetek, népek egymásról alkotott képének gazdag irodalmában különösen érdekesek a politikai cselekvésre mozgósító barát- vagy ellenségképek. Minél több tragédiát, válságot él át története során egy etnikai, nemzeti közösség, annál inkább jelentkezik az igény a tragédiák, vereségek külső okainak előtérbe állítására. Az okkeresés igen sokféle formát ölthet: az időigényes tudományos analízis, az irodalmi, művészeti megjelenítés vagy a leegyszerűsítő politikai retorika eltérő társadalmi rétegekhez szól, de valamennyiben igen gyakran fellelhető egy sajátos egyéni, csoport- és társadalompszichológiai jelenség, a bűnbakkeresés.
A bűnbakot általában a vesztes keresi, de fontos lehet annak a vizsgálata is, hogy miként jelentkezik e bűnbakkeresés más helyzetekben, így például a magyarság sorsát meghatározóan befolyásoló külső döntések motívumai között. A mindenkori aktuálpolitikai tényezők mellett kimutatható-e valamilyen módon a bűnbakkeresés a magyarsággal kapcsolatos modern kori sorsdöntések folyamatában, leginkább az I. világháború utáni béketárgyalások során?
Nyitó kérdéseink megválaszolásához először a bűnbakkeresés nap mint nap használt, de mélyebben ritkán elemzett fogalmát kell értelmeznünk. A
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
