A magyarországi zsidóság vagyonvesztése, 1944–1947

1944. már­cius 19-én a né­met had­erő meg­száll­ta Ma­gyaror­szá­got. A meg­szál­lás ide­jén a vissza­csa­tolt te­rü­le­tek­kel meg­na­gyob­bo­dott Ma­gyaror­szá­gon a zsi­dó­ság lé­lek­szá­ma 748-750 ezer­re te­he­tő, kö­zü­lük a tria­no­ni Ma­gyaror­szág te­rü­le­tén 375-377 ez­ren él­tek. A né­met meg­szál­lás dön­tő vál­to­zást je­len­tett a zsi­dó­ság ki­sem­mi­zé­sé­ben, hi­szen ko­ráb­ban – az 1938. má­jus 29-én ha­tály­ba lé­pett 1938. évi XV. tör­vény­cikk­től, az ún. el­ső zsi­dó­tör­vény­től kezd­ve – va­gyon­tár­gyai­kat anya­gi el­len­szol­gál­ta­tás vagy an­nak ki­lá­tás­ba he­lye­zé­se nél­kül nem vet­ték el. Az or­szág né­met meg­szál­lá­sát kö­ve­tően a zsi­dó­ság­gal szem­ben ko­ráb­ban al­kal­ma­zott gaz­da­sá­gi nu­me­rus clau­sust fel­vál­tot­ta a nu­me­rus nul­lus, a tel­jes ki­sem­mi­zés, ki­fosz­tás. A né­me­tek már a meg­szál­lás más­nap­ján azt kö­ve­tel­ték a Pén­zügy­mi­nisz­té­rium­tól, hogy kor­lá­toz­za a zsi­dó­ság kész­pénz­fel­vé­te­lét, zá­rol­ja széf­jei­ket. Emel­lett igé­nyel­ték a zsi­dó hit­köz­sé­gek 1943. de­cem­ber 31-i va­gyo­ni ál­la­po­tá­nak fel­mé­ré­sét, felépí­té­sük, lé­lek­szá­muk, tiszt­ség­vi­se­lőik összeírá­sát. En­nek a kö­ve­te­lés­nek a Ma­gyar Zsi­dók Köz­pon­ti Ta­ná­csa 1944. áp­ri­lis ele­jén