A magyarországi török uralom mérlege

A ma­gyar ál­lam tör­té­ne­té­ben az osz­mán-tö­rö­kök hó­dí­tá­sa és más­fél év­szá­za­dos ma­gyaror­szá­gi ural­ma hosszú táv­ra meg­ha­tá­ro­zó, je­len­tős rész­ben már vissza­for­dít­ha­tat­lan, ne­ga­tív vál­to­zá­so­kat ho­zott. 1526/41 után a ké­ső kö­zép­ko­ri Ma­gyaror­szág te­rü­le­te nem­csak há­rom rész­re sza­kadt, ha­nem ál­lan­dó pusz­tí­tó had­já­ra­tok­nak volt ki­té­ve, mind a tá­ma­dó osz­mán, mind a vé­de­ke­ző ke­resz­tény fél ha­dai ré­szé­ről. Ezek dön­tő mér­ték­ben ala­kí­tot­ták át a Kár­pát-me­den­ce te­le­pü­lés-, vá­ros- és ko­los­tor­há­ló­za­tát, csa­pol­ták meg Ma­gyaror­szág és Kö­zép-Euró­pa anya­gi és em­be­ri erő­for­rá­sait, és for­mál­ták át a ma­gyar­ság ká­rá­ra et­ni­kai vi­szo­nyait. No­ha a há­rom rész­re da­ra­bo­ló­dott ország la­kos­sá­ga hi­he­tet­len új­jáéle­dé­si ké­pes­ség­gel bírt, a tö­rök ura­lom és sú­lyos kö­vet­kez­mé­nyei a tör­té­ne­ti Ma­gyaror­szág fej­lő­dé­sé­ben gyö­ke­res for­du­ló­pon­tot je­len­tet­tek. Nagy­mér­ték­ben e ká­ros ha­tá­sok kö­vet­kez­té­ben került az or­szág tör­té­ne­te olyan kény­szer­pá­lyá­ra, amely­ről szá­mos te­rü­le­ten már nem le­he­tett vissza­út.