A magyarországi pénzügyigazgatás modernizációja

„El­ha­tá­roz­tuk, hogy ma­gyar ki­rály­sá­gunk­ban a ne­künk hó­dolt hi­va­ta­lok­ból és ura­dal­mak­ból szár­ma­zó ki­rá­lyi jö­ve­del­mein­ket szük­ség­le­teink­re vissza­sze­rez­zük” – je­len­tet­te ki I. Fer­di­nánd 1527 szep­tem­be­ré­ben Bu­dán, alig há­rom hét­tel a ma­gyar ki­rá­lyi szék­vá­ros el­fog­la­lá­sa után. Az if­jú ural­ko­dó el­szánt ki­je­len­té­se jel­zés­ér­té­kű volt a ma­gyar ren­dek szá­má­ra: a ma­gyar tró­non ülő elő­deié­hez, a Ja­gel­ló­ké­hoz ké­pest sok­kal ke­mé­nyebb fis­ká­lis po­li­ti­ká­ra szá­mít­hat­nak. Azon­ban a kez­de­ti ha­tá­ro­zott ki­je­len­té­sek után I. Fer­di­nánd tö­rek­vé­sei csak kö­zel két év­ti­zed­del ké­sőbb ve­zet­tek ered­mény­re, ad­dig a Habs­burg-u­ral­ko­dó­nak sok buk­ta­tó­val és ne­héz­ség­gel kel­lett szem­be­néz­nie, ta­lán sok­kal ne­he­zeb­bek­kel, mint azt ural­ko­dá­sa kez­de­tén gon­dol­hat­ta vol­na.