„Elhatároztuk, hogy magyar királyságunkban a nekünk hódolt hivatalokból és uradalmakból származó királyi jövedelmeinket szükségleteinkre visszaszerezzük” – jelentette ki I. Ferdinánd 1527 szeptemberében Budán, alig három héttel a magyar királyi székváros elfoglalása után. Az ifjú uralkodó elszánt kijelentése jelzésértékű volt a magyar rendek számára: a magyar trónon ülő elődeiéhez, a Jagellókéhoz képest sokkal keményebb fiskális politikára számíthatnak. Azonban a kezdeti határozott kijelentések után I. Ferdinánd törekvései csak közel két évtizeddel később vezettek eredményre, addig a Habsburg-uralkodónak sok buktatóval és nehézséggel kellett szembenéznie, talán sokkal nehezebbekkel, mint azt uralkodása kezdetén gondolhatta volna.
I. Ferdinánd magyar királyként széles körű királyi jogosítványokon nyugvó jövedelemrendszert örökölt elődeitől, ám egy nagyon rövid időszakot leszámítva soha nem rendelkezett a Mohács előtti Magyar Királyság teljes területével. A Habsburg-országrész, amit egyre inkább királyi Magyarországként említenek, Ferdinánd uralma alatt jelentős területi változásokon ment keresztül: 1529-től az ország területének túlnyomó része Szapolyai (I.) János és hívei kezére került, így I. Ferdinánd uralma az 1530-as évek elejére lényegében az ország szűk nyugati sávjára szorult vissza, az adólajstromok alapján
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.