Magyarországon a németellenességnek nem volt komoly társadalmi bázisa. A Volksbund tevékenysége és az SS-toborzások néhány vidéki településen feszültséget okoztak, de nyílt összeütközésekre magyarok és svábok között nem került sor. Az 1944. március 19-én bekövetkező német megszállás sem váltott ki svábellenes érzelmeket. A szovjet hadsereg megérkezése után azonban a németség Magyarországon is a vádlottak padjára került, bár súlyos atrocitásokra, elűzésekre itt nem került sor a világháború után. A svábok hátrányos megkülönböztetésére kezdetben nem elvi okokból, hanem gazdasági kényszerből került sor. Az ideiglenes kormány az elveszett területekről százezer számra érkező menekültek letelepítéséhez szükséges földet – az 1945. március 17-én elfogadott földreform-törvényre hivatkozva – a svábságtól kobozta el.
A Magyarország háború utáni területén élő németség első nagy traumája a szovjet csapatok által végrehajtott deportálás volt. A németek elhurcolása hat nagyobb körzetre koncentrálódott. Súlyosan érintette Békés vármegyét, valamint Szatmár vármegye magyarországi és partiumi részét. A németség elleni akció ürügyén sok embert vittek el Zemplénből, elsősorban Hegyaljáról,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
