rubicon

„A magyarok fájdalma..."

1956 a hollandiai magyarságképben
20 perc olvasás

Az ’56-os forradalom és szabadságharc azon kevés történelmi eseményeink egyike, amelyek révén Magyarország bekerült a nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjába. A hivatalos magyarországi politika azonban másképpen kívánta az 1956. októberi eseményeket a világ elé tárni, mint ahogyan azt az események résztvevői tették. Európában a politikai elit és a közvélemény 1956 novemberében egyöntetűen a nem hivatalos álláspontot tette magáévá. Ezt bizonyítják a magyar forradalom melletti szimpátiatüntetések, a Magyarország és a menekültek felé indított segélyakciók, valamint a vezető politikusok szovjet magatartást elítélő nyilatkozatai. Ennek ellenére, amikor a lényeges, Magyarország sorsát érintő kérdésben politikai döntésre került sor, azt nem az így létrejött magyarságkép alapján hozták meg a nyugati világ vezetői. Míg tehát a közvéleményt sikerült befolyásolni egy pozitív magyarságképpel, a fontos politikai döntéseket már nem. Nem volt ez alól kivétel Hollandia sem.

A kapcsolatok történeti íve

Újkori és legújabb kori történelmi tapasztalataink fényében – amelyek azt mutatják, hogy az Európát érintő fontos kérdésekben nélkülünk és főként Nyugaton döntenek – lényeges kérdés, hogy milyen kép alakult ki rólunk az ún. nyugati világban. Voltak idők, ami­kor a külföldi magyarságkép

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.