Az ’56-os forradalom és szabadságharc azon kevés történelmi eseményeink egyike, amelyek révén Magyarország bekerült a nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjába. A hivatalos magyarországi politika azonban másképpen kívánta az 1956. októberi eseményeket a világ elé tárni, mint ahogyan azt az események résztvevői tették. Európában a politikai elit és a közvélemény 1956 novemberében egyöntetűen a nem hivatalos álláspontot tette magáévá. Ezt bizonyítják a magyar forradalom melletti szimpátiatüntetések, a Magyarország és a menekültek felé indított segélyakciók, valamint a vezető politikusok szovjet magatartást elítélő nyilatkozatai. Ennek ellenére, amikor a lényeges, Magyarország sorsát érintő kérdésben politikai döntésre került sor, azt nem az így létrejött magyarságkép alapján hozták meg a nyugati világ vezetői. Míg tehát a közvéleményt sikerült befolyásolni egy pozitív magyarságképpel, a fontos politikai döntéseket már nem. Nem volt ez alól kivétel Hollandia sem.
Újkori és legújabb kori történelmi tapasztalataink fényében – amelyek azt mutatják, hogy az Európát érintő fontos kérdésekben nélkülünk és főként Nyugaton döntenek – lényeges kérdés, hogy milyen kép alakult ki rólunk az ún. nyugati világban. Voltak idők, amikor a külföldi magyarságkép
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
