1944. május közepe és július eleje között a deportálóvonatok páratlanul gyorsan és zökkenőmentesen robogtak végig Magyarországon, Szlovákián és Lengyelország déli területein, több mint 437 000 embert szállítva egészen a gázkamrák tőszomszédságáig, ami még a németek csodálkozását is kiváltotta. Felvetődik az a fájdalmasan nyilvánvaló és kényes kérdés, hogy a levegőből meg lehetett volna-e akadályozni vagy legalább lassítani a deportálást, illetve a tömeges kivégzéseket. Erre kétféle komoly lehetőség adódott volna: az első a tömegpusztító létesítmények, a második az azokhoz vezető vasútvonalak szétbombázása. Az alábbiakban a vasúti létesítmények szétrombolása és a deportálások közötti összefüggésekre kívánok rávilágítani.
A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.