A köztársaság soha nem hiányzott az európai államformák közül: hol erőteljesebben, hol halvány kontúrokkal megrajzolt konstrukciók léteztek az antik köztársaságtól a középkori városköztársaságokon keresztül a diadalmas polgári forradalmak jelképpé magasztosult respublikájáig. A 18–19. század fordulóján a társadalmi alakulások formálói számára a köztársasági államforma jóval többet jelentett, mint státuseszközök arzenálját. A köztársaság és a monarchia közötti küzdelem fő kérdése a hatalmat megalapozó legitimációs elv tisztázása volt: a tradicionális, Isten kegyelméből történő hatalomgyakorlás vagy a rendszeres társadalmi megmérettetés között kellett választani. Emögött persze ott húzódott a szemben álló két hatalmi elit, az arisztokrácia és a polgárság ellentéte.
Eszmei előzményekMagyarországon a köztársasági berendezkedésnek alig vannak előzményei. Első ízben a magyar jakobinus mozgalom tűzte ki a köztársasági államformát politikai célként. A mozgalom felszámolása után a köztársasági ideológia nem tudott gyökeret ereszteni a magyar politikai gondolkodásban. Ezt bizonyítja, hogy a reformkorban, 1848-ban és 1867-ben a magyar politika a Pragmatica Sanctio és az 1791:12.tc. államjogi alapjaira helyezkedett.
A köztársasági eszme epizódszerűen bukkant fel, amikor
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
