Az európai monarchiákban a 16. század a modern államkormányzati hivatalok meghonosodásának, az abszolút uralkodói hatalom kialakulásának időszaka volt. Ezen fejlődés keretében váltak szét az államigazgatás legfőbb ágainak, az igazságszolgáltatásnak, a közigazgatásnak és a pénzügyigazgatásnak legfelsőbb szervei. Az ügyintézés és döntéshozatal terén kialakultak a testületi (kollegiális) elv alapján működő, állandó, központi, összességében újkorinak mondott kormányhivatalok.
Magyarországon rövid, Mátyás-kori előzmények után a Habsburg-uralkodók tettek kísérletet az újkori jellegű kormányzás és hivatalok bevezetésére. Magyarország – az uralkodó személyén keresztül – egy nagyobb, sok részből álló birodalom részévé vált, s a Habsburg-uralkodókat a kormányzati egységesítés célja vezette, amikor a birodalom más tartományaiban már a 16. század elején, francia-burgundi mintára bevezetett új kormányhatóságokat próbálták – a helyi viszonyokhoz igazítva – Magyarországon is megszervezni.
A magyar tanácsAz ország legfőbb kormányszerve 1526 után is az elvileg még létező királyi tanács volt, amelyet I. Ferdinánd óta magyar tanácsnak (consilium Hungaricum) neveztek. Tagjai az ország főméltóságait viselő főurak és főpapok voltak, illetve azok, akiket a király kinevezett. A tagok létszáma ingadozott, a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
