A Magyar Királyi Csendőrség szervi tagozódása és felső vezetői, 1919–1945

Az 1924. évi Csendőrségi Közlöny december 15-ei száma közölte a belügyminiszter 220254/VI-b. 1924. számú körrendeltét, amely a „M. Kir. Csendőrség szervi tagozódása”-ról rendelkezett. Ezzel a rendelettel gyakorlatilag a két világháború közti időszak egészére meghatározták a csendőrség szervi tagozódását, amely a későbbiek során csak kismértékben változott. A rendelet kimondta, hogy a Magyar Királyi Csendőrség központi vezetésre, központi szervekre, csapatalakulatokra, illetve gazdászatkezelési szervekre tagozódik. Ezen központi vezetés, illetve központi szervek vezetői, parancsnokai, valamint a kerületi parancsnokok alkották a korszakban a Magyar Királyi Csendőrség felső vezetését.

A központi vezetést a „M. Kir. Belügyminisztérium VI-b. (csendőrségi szolgálati) osztálya” – amelynek feladata a belügyminisztériumon belül a csendőrség közbiztonsági és gazdászatkezelési ügyeinek a kidolgozása volt –, a „M. Kir. Belügyminisztérium VI-c. (csendőrségi személyi) osztálya” – amelynek feladata a belügyminisztériumon belül a csendőrség személyi, fegyelmi és kiképzési ügyeinek a kidolgozása volt –, illetve a Magyar Királyi Csendőrség felett a katonai parancsnoklást gyakorló „M. Kir. Csendőrség felügyelője” jelentette. 1938 novemberében a Belügyminisztérium VI-c. osztálya a Honvédelmi Minisztérium 20. (csendőrségi) osztálya lett – az 1921 előtti gyakorlathoz hasonlóan – és a továbbiakban ott intézték a csendőrség személyi ügyeit. A központi szerveket ekkor a „M. Kir. Egyesített Csendőriskolák Cegléden”, a „vezényelt csendőregyének osztaga Budapesten”, a „M. Kir. Csendőrtiszti tanfolyamok parancsnoksága Budapesten”, „a M. Kir. Csendőrség állandó tanulmányi bizottsága Budapesten” valamint a „M. Kir. Csendőrzenekar Budapesten” alkották. A központi szervekhez tartozott a későbbiek folyamán az1928-ban létrejött „M. Kir. Csendőrség központi nyomozó osztálya” – 1943-tól az osztály elnevezés parancsnokságra módosult –, illetve néhány olyan, évekkel később felállított szervezet – így a M. Kir. Nagyváradi Csendőriskola (későbbi nevén csendőr tanzászlóalj), a M. Kir. Csendőr zászlóalj (Galánta) –, amelynek a parancsnokai szintén a csendőrség felső vezetői közé soroltak. A csapatalakulatok alatt a csendőrkerületi parancsnokságokat értették, amelyek törzsre (segédtisztség), nyomozó szakaszra – felállításuk 1928-ban indult meg és az elnevezésük nyomozó alosztály lett –, valamint kerületi csendőr ügyészségre tagozódtak.

A kerületi parancsnokságok alárendeltségében osztályparancsnokságok, azok alárendeltségében szárnyparancsnokságok, melyek alárendeltségében szakaszparancsnokságok, míg azok alatt az őrsparancsnokságok