A magyar békedelegáció Neuillyben

A ma­gyar bé­ke­de­le­gá­ció fő­tit­ká­ra­ként Praznovszky Iván felada­ta volt a de­le­gá­ció kiuta­zá­sá­nak és neuillyi tar­tóz­ko­dá­sá­nak szer­ve­zé­se, a pro­to­kol­lá­ris ügyek in­té­zé­se, va­la­mint a bé­ke­kon­fe­ren­ciá­val és a ma­gyar kor­mánnyal foly­ta­tott hi­va­ta­los le­ve­le­zés felügye­le­te. Így a bé­ke­de­le­gá­ció leg­több hi­va­ta­los do­ku­men­tu­má­nak ő volt az aláíró­ja vagy a cím­zett­je. Részt vett a saj­tó­szem­lék el­ké­szí­té­sé­ben és a fran­cia nyelv­re for­dí­tott bead­vá­nyok szö­ve­gé­nek nyel­vi el­lenőr­zé­sé­ben, s a de­le­gá­tu­sok ügyes-ba­jos dol­gaik­kal is gyak­ran hoz­zá for­dul­tak. Apponyi tá­vol­lé­té­ben ő lát­ta el a de­le­gá­ció el­nö­ki felada­tait is.

Praznovszky jól is­mer­te a kül­dött­ség te­vé­keny­sé­gé­nek min­den rész­le­tét, ezen­kí­vül jó tol­lú kró­ni­kás volt, visszaem­lé­ke­zé­se már csak ezért is ér­de­kes ol­vas­mány. Az itt kö­zölt rész­let a de­le­gá­ció pá­ri­zsi uta­zá­sá­ról és elhe­lye­zé­sé­ről – a szál­lás­he­lyül szol­gá­ló Château de Mad­rid­ról és a ma­gyar kül­döt­tek moz­gá­sát kor­lá­to­zó sza­bá­lyok­ról –, va­la­mint a neuillyi hét­köz­na­pok­ról ad benn­fen­tes leírást, s ki­tér a meg­fe­szí­tett na­pi mun­ka utá­ni ki­kap­cso­ló­dás rész­le­tei­re, az össze­zárt fér­fi­tár­sa­ság fe­szült­ség­ol­dó tré­fái­ra, évő­dé­sei­re is.

A visszaem­lé­ke­zés rend­kí­vü­li rész­le­tes­sé­ge ar­ra utal, hogy nem sok­kal az ese­mé­nyek után (ta­lán még 1920-ban) íród­ha­tott. A szö­veg azon­ban saj­nos cson­kán ma­radt fenn – még azt sem tud­ni, mek­ko­ra volt az ere­de­ti ter­je­del­me –, így a tör­té­net csu­pán Apponyinak az áp­ri­lis 16-i be­szé­dé­re va­ló fel­ké­szü­lé­séig jut el.