Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés minden szempontból kényszerpályára állította Magyarországot. Az egyezmény katonai előírásai maximalizálták a hadsereg létszámát, a tisztikar állományát, és megtiltották az általános hadkötelezettséget. A kezdettől fogva revízióra készülő magyar politikai és katonai vezetést e rendelkezések fájdalmasan érintették. Jogosan merült fel a kérdés, mi legyen a tulajdonképpen feleslegessé váló, ezáltal leszerelésre kerülő tisztekkel, és hogyan tartsák szinten a magyar hadsereget, hogyan biztosítsanak számára megfelelően kiképzett utánpótlást, hiszen számoltak azzal, hogy az elvesztett területek viszszaszerzésére idővel majd katonai úton nyílhat lehetőség. Ezenkívül tisztában voltak azzal, hogy az ország körül formálódó ellenséges kisantant gyűrű miatt is szükség van a magyar katonaság megerősítésére. Végül fontos tényező volt számukra az is, hogy a nemzeti gondolkodásban jelentős helyet foglaltak el a magyar katonai múlt, mentalitás és az egykori sikerek romantikus emlékei. Éppen e tényezők miatt a meggyengült magyar hadsereg támogatására 1921-ben megalakítottak egy ifjúsági testnevelési mozgalmat, a leventét, amely a Horthy-korszak egyik legjellemzőbb szervezete lett.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.