A Szent Korona majd tucatnyi hazatérése közül többet igen alaposan és régóta ismerünk. Az 1664. végi hazaérkezéssel azonban ez ideig történettudományunk és koronakutatásunk keveset foglalkozott. Nem szól erről nemzeti ereklyénk történetének egyetlen régebbi vagy újabb összefoglalója sem. Akik pedig röviden mégis írtak róla, többnyire a bécsi Habsburg-udvar abszolutizmusával hozták összefüggésbe, hogy az újabb nagy török háború idején, 1663 őszén I. Lipót Bécsbe vitette a magyar koronát. Valóban a magyarok mellőzésével és erővel szállítatta el koronánkat a német-római császár és magyar király? Majd miért és miként hozták haza 1664 decemberének második felében? A korona mindeddig alig ismert története Pálffy Géza írásában friss kutatások alapján új megvilágításba kerül.
A Szent Korona 1608-ban, több mint fél évszázadnyi bécsi, majd prágai tartózkodás után hazatért. Egy esetleges újabb elvitel megakadályozása érdekében a rendek az esztendő végén Pozsonyban tartott koronázó országgyűlésen a korona őrzéséről is törvényt (4. artikulus) hoztak. Nevezetesen még II. Mátyás (1608–1619) koronázási ceremóniája előtt, annak különleges feltételeként. A törvény szerint a II. Rudolf császár által visszaadott kincset az ország határain belül, Pozsonyban a rendek által választott koronaőröknek (egy katolikus és egy evangélikus nagyúrnak) kellett őrizniük.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
