Ingyenesen olvasható
A második világháború utolsó évében a magyar katolikus egyház élére a Vatikán Mindszenty Józsefet (1892–1975) jelölte ki, aki nemcsak a náci és nyilas terror ellen emelte fel a hangját, de szembeszállt a kommunista ideológiát erőszakkal terjesztő szovjet megszállókkal és hazai követőikkel is. A főpap karizmatikus személyisége és a diktatúrákkal szembeni kérlelhetetlen ellenállása magyarok millióinak adott reményt.
Magyarország utolsó hercegprímása a Vas megyei Csehimindszenten látta meg a napvilágot, az elsőszülött Józsefnek öt testvére volt. A kisnemesi családba születő Mindszenty (1942-ig Pehm) József szigorú, keresztény neveltetést kapott. Az elemit még a településen végezte el, majd a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban folytatta tanulmányait, ezt követően jelentkezett papnövendéknek a szemináriumba. Mintha a későbbi vészterhes időket vetítette volna előre, Pehm Józsefet 1915-ben, az első világháború ideje alatt szentelték pappá, két évre rá hitoktató lett – a visszaemlékezések alapján szigorú, következetes tanár volt.
1919-ben, a tanácsköztársaság uralma alatt Pehmet kiutasították Zala vármegyéből, de a kommün gyors bukása után éppen Zalaegerszegre helyezték, itt szolgált plébánosként – ez volt Pehm első csörtéje a kommunistákkal… Pehm eleinte üdvözölte Horthy kormányzóvá választását, azonban az 1920-as években a hit iránti lojalitása legitimizmussal párosult, közéleti megnyilvánulásaiban IV. Károly király mellett foglalt állást. Ezt bizonyítja, hogy az apáti kinevezését követő évben, 1925-ben az utolsó magyar király emlékére építtette az egerszegi Jézus Szíve ferences templomot.
Forrás: Rubicon Archívum
Az apátplébános a második világháború derekán, 1942-ben változtatta meg nevét szülőfaluja után Mindszentyre. Magyarországot a náci Németország csapatai 1944 márciusában szállták meg – Mindszentyt ezekben a napokban szentelte veszprémi püspökké későbbi elődje, Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek. Jeligéjének a Devictus vincit (legyőzetve győz) mondatot választotta – és valóban, Mindszenty legyőzetve is győzött, de ehhez próbatételek sorát kellett még kiállnia. Például rögtön ugyanebben az évben a sopronkőhidai fegyházat, majd házi őrizetet. A nyilasok ellenszenve, egyúttal az internálás oka a Dunántúli püspökök memoranduma című emlékirat volt, melyet Mindszenty negyedmagával (Kelemen Krizosztom pannonhalmi bencés főapáttal, Apor Vilmos győri püspökkel és Shvoy Lajos székesfehérvári püspökkel) küldött Szálasinak; arra szólította fel a nemzetvezetőt, ne tegye ki a Dunántúlt a kilátástalan utóvédharcoknak – hiába. Végül 1945 márciusában, a fegyőrség megszökésekor szabadult.
Ezekben a napokban hunyt el Serédi hercegprímás, XII. Pius pápa pedig Mindszentyt esztergomi érsekké és hercegprímássá, egy évre rá bíborossá nevezte ki. A pápa ezt mondta Mindszentynek: „A 32 közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíborszínnel jelzett vértanúságot!”
A nyilas rémuralmat a szovjet megszállás váltotta fel, a kommunisták térnyerése 1945-től fokozatosan nőtt, a moszkoviták szisztematikusan igyekeztek egyházromboló tevékenységükkel a hitet lejáratni, a főbb egyházak vezetőinek (a hercegprímáson kívül az evangélikus Ordass Lajos és a református Ravasz László) tekintélyét pedig aláásni. A propaganda nem volt teljesen eredménytelen, a közvélemény egy része bűnbakként tekintett Mindszentyékre. Nem így a hazai modern kereszténydemokrácia képviselője, Barankovics István, aki politikai ellenfele volt Mindszentynek, mégsem ment bele, hogy az érsek ellen tanúskodjon a koncepciós per során, inkább a becsületet választotta, ami pártja felosztásával és disszidálással járt.
Forrás: Rubicon Archívum
Mindszentyt koholt vádakkal 1948 karácsonyán letartóztatták, majd az Andrássy út 60.-ban megkínozták és kihallgatták. Pszichotróp szerek hatása alatt „beismerte” bűneit, de a szignója utáni c. f. rövidítés (coactus feci, vagyis kényszer hatása alatt) jelezte sziklaszilárd ellenállását – ezt megörökíti a 2021-es Magyar passió című film is. A hallatlan per miatt a nyugati sajtó szeme Magyarországra szegeződött, akárcsak kerek száz évvel korábban, az 1848–1849-es szabadságharcot követő Haynau-féle megtorláskor. Párizsban és Rómában tömegtüntetések zajlottak, a Truman-kormány tiltakozott, XII. Pius pápa pedig kiközösítette az elítélésben részt vevőket. A nemzetközi felháborodásnak is köszönhetően végül nem halálbüntetésre, hanem életfogytiglani fegyházra ítélték.
Egészségügyi állapota miatt Mindszenty házi őrizetbe került. Előbb Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben tartották fogva, itt érte az ’56-os forradalom az érseket. Pallavicini Antal vezetésével (az őrnagy ezért az életével fizetett) október 30-án kiszabadították Mindszentyt, aki a forradalom egyik szellemi vezetőjévé vált. November 3-án még elmondta elhíresült rádióbeszédét, a rákövetkező hajnalban már az amerikai nagykövetségen kért menedéket, s másfél évtizeden át itt tartózkodott. A hatvanas években Kennedy, majd Lyndon B. Johnson elnökkel is levelezett.
1971-ben Mindszenty elhagyta Magyarországot, 1974-ben pedig „vezéráldozat” lett: VI. Pál pápa lemondatta, ennek fejében Kádárék kiengedték a börtönben raboskodó egyházi személyeket. Felmentését követően távoli országokban élő magyarok lelki gondozásával foglalkozott. Mindszenty József egészségügyi állapota 1975-ben megromlott, és május 6-án elhunyt.
„Az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor” – áll sírfeliratán. A fehér vértanú boldoggá avatása folyamatban van.
