A Kristóffy-távirat

Az 1940. de­cem­be­ri Bar­ba­ros­sa-­terv­ről a ma­gyar po­li­ti­kai és ka­to­nai ve­ze­tés­nek nem volt tu­do­má­sa, de Kristóffy Jó­zsef je­len­té­sei­ben sza­po­rod­tak a jel­zé­sek nem­csak ar­ról, hogy a szov­jet–né­met kap­cso­la­tok nem áll­nak szilárd ala­po­kon, ha­nem ar­ról is, hogy az ér­dek­el­len­té­tek egy­re in­kább a fel­szín­re tör­nek. Je­len­té­se sze­rint elé­ge­det­len­sé­get vál­tott ki Moszk­vá­ban, hogy a né­me­tek kész té­nyek elé ál­lít­ják a Szov­jetuniót a Bal­ká­non, ja­nuár­ban nem ad­tak tá­jé­koz­ta­tást a Bul­gá­riá­ba irá­nyu­ló csa­pat­szál­lí­tá­sok cél­já­ról; hogy Né­metor­szág az utol­só pil­la­nat­ban in­for­mál­ja a szov­je­te­ket az őket ér­dek­lő lé­pé­sek­ről, pél­dául ar­ról, hogy már­cius 2-án haj­nal­ban nagy lét­szá­mú né­met ka­to­na­ság lép­te át a bol­gár ha­tárt. De Ju­go­szlá­via meg­tá­ma­dá­sát emész­tet­ték meg a leg­ne­he­zeb­ben.

A né­met–szov­jet há­bo­rú ki­tö­ré­se a le­ve­gő­ben ló­gott 1941 ta­va­szá­tól. A nem­zet­kö­zi hely­zet­tel fog­lal­ko­zó je­len­té­sé­ben Kristóffy áp­ri­lis 15-én meg­je­gyez­te: „könnyen el­kép­zel­he­tő, hogy Né­metor­szág egy­szer kény­te­len lesz meg­tá­mad­ni a Szov­jetuniót.” Má­jus 17-én a fran­cia kö­vet­tel foly­ta­tott tár­sal­gá­sa alap­ján szin­tén azt ír­ta, hogy „szá­mol­ni kell előbb-u­tóbb egy né­met tá­ma­dás­sal a Szov­jetunió el­len”. Jú­nius 19-én azt a bal­jós­la­tú hírt táv­ira­toz­ta, hogy Schulenburg né­met nagy­kö­vet „fo­ko­zott elő­ké­szü­le­te­ket tesz el­tá­vo­zás­ra”.

Kristóffy Jó­zsef – a dip­lo­má­ciai kép­vi­se­le­tek ve­ze­tői­nek el­ne­ve­zé­se sze­rint rang­ja rend­kí­vü­li kö­vet és meg­ha­tal­ma­zott mi­nisz­ter – fel­me­női kö­zött két tény­le­ges mi­nisz­ter­rel büsz­kél­ked­he­tett. Nagy­ap­ja anyai ág­ról a kö­zép­ne­me­si szár­ma­zá­sú Hor­váth Mi­hály, a Sze­me­re-kor­mány val­lás- és köz­ok­ta­tás­ügyi mi­nisz­te­re 1849-ben, ko­ra ma­gyar tör­té­net­írá­sá­nak el­ső szá­mú megújí­tó­ja. Mi­után 1866 vé­gén am­nesz­tiát ka­pott, a kiegye­zés hí­ve­ként ha­za­tért az emig­rá­ció­ból, 1867-ben részt vett a Ma­gyar Tör­té­nel­mi Tár­su­lat megala­kí­tá­sá­ban, an­nak má­sod­el­nö­ke,