rubicon

A krími háború

16 perc olvasás

A 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­nek el­ső nagy nem­zet­kö­zi konf­lik­tu­sa a krí­mi há­bo­rú, mely­ben köz­vet­le­nül vagy köz­vet­ve mind az öt eu­ró­pai nagy­ha­ta­lom ér­de­kelt volt. Az aláb­biak­ban meg­vizs­gál­juk, miért éppen itt rob­bant ki a há­bo­rú a Tö­rök Bi­ro­da­lom és an­gol, fran­cia szövet­sé­ge­sei, va­la­mint Oroszor­szág kö­zött 1853-ban. Előt­te azon­ban ér­de­mes meg­néz­ni, ho­gyan ke­rül­tek az oro­szok a Krím-fél­szi­get­re. 

Orosz si­ke­rek

Az orosz kül­po­li­ti­ka egyik cél­ja I. Pé­ter óta a Bal­kán és a Krí­mi Kán­ság fe­let­ti te­rü­le­tek meg­szer­zé­se volt, hogy az­tán elér­je a Fe­ke­te-ten­gert, majd a Kons­tan­ti­ná­poly ál­tal el­lenőr­zött szo­ro­so­kon át ki­jus­son a Föld­kö­zi-ten­ger­re. Oroszor­szág 1697-ben csat­la­ko­zott az osz­mán­el­le­nes Szent Li­gá­hoz, s két év múl­va el­fog­lal­ta Azov ki­kö­tő­jét, me­lyet az Osz­mán Bi­ro­da­lom­mal 1700-ban alá­írt bé­ké­ben meg­ka­pott. Igaz, 1711-ben a si­ker­te­len bal­ká­ni had­já­rat miatt fel kel­lett ad­nia a ki­kö­tőt. Az oro­szok megje­lené­se a Fe­ke­te-ten­ger fe­let­ti te­rü­le­te­ken azon­ban új ve­szélyt jel­zett Kons­tan­ti­ná­poly­nak és ha­ma­ro­san az eu­ró­pai nagy­ha­tal­mak­nak is. II. Ka­ta­lin ugyanis a bi­ro­da­lom ha­tá­rait a Fe­ke­te-ten­ge­rig és a Krím-fél­szi­ge­tig akar­ta ki­ter­jesz­te­ni,

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.