rubicon

A középkori magyar királyság intézménye

Interjú. Készítette: Rácz Árpád
17 perc olvasás

Valószínűleg sokan vannak, akikben homályos kép él arról, hogy politikai berendezkedését tekintve a Szent István- vagy Nagy Lajos-kori Magyarország miben különbözött a modern Magyarországtól. Államnak szoktuk azt is nevezni, középkori államról is szokás beszélni. Milyen különbséget lát a történész Engel Pál?

 

Valóban, sokan zavarba jönnének, ha meg kellene határozniuk, hogy mi a különbség a középkori és a mai állam között azonkívül, hogy az előbbi királyság, ez utóbbi meg köztársaság. Tankönyveink és a történeti szakmunkák is – eléggé el nem ítélhető módon – államról szoktak beszélni a sumérok és a korai egyiptomiak óta, megfeledkezve ezzel nagyon lényeges változásokról, amelyek a politikai rendszerek fejlődésében végbementek. 

A Képes krónika címlapja. A kódex leggazdagabban díszített, de több helyen erősen megkopott lapja. Középen fent Nagy Lajos király, kezében jogarral és országalmával. Jobbján nyugati öltözetű páncélos lovagok karddal, pajzzsal, balján keleti, hosszú ruhás, fegyverként íjat, nyilat, szablyát viselő alakok csoportja áll – feltehetően a király szövetségesei és hűbéresei.

Van ugyanis egy hatalmas választóvonal valamikor az újkor kezdetén, a 17. század körül, amikor létrejön a tulajdonképpeni állam, vagyis az, amit ma értünk alatta. Ekkor alakult ki az elképzelés arról, hogy milyen az ideális politikai rendszer, s ehhez igazodott a politikai gyakorlat is. Ez a modern politikai szervezet először

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.