A Közép- és Kelet-Európa végvidékein élő katonáskodó népek (kozákok, hajdúk, székelyek) életmódja, életvitele számos rokon vonást mutat. Egyrészt azért, mert a térség államainak (Rzeczpospolita, Magyar Királyság-Erdély, Orosz Birodalom) a peremvidékén határvédő funkciót láttak el az iszlám hódítókkal (oszmán törökök, tatárok) szemben. Másrészt kiszorultak az alapvető társadalmi osztályokból, s a kötöttségektől megszabadulva nem nemes, nem jobbágy állapotba kerültek. A fennálló gazdasági-társadalmi struktúrát veszélyeztető, társadalmi feszültségeket generáló állapotot a központi hatalom a zsoldba fogadásukkal igyekezett tompítani, de az „állami vagy egyéni, földesúri alkalmazásból” kimaradottak a „szabadságukat”, törvényen kívüliségüket fegyveres erővel védelmezték mind a külső, mind a belső fenyegetés ellenében. Ezeknek a katonáskodó népeknek a társadalmi keretekbe történő visszaillesztése – erőszakkal, jutalmazásokkal – több évszázadot vett igénybe, s elhúzódott az iszlám hódítók visszaszorításáig.
A kozákság történetével foglalkozni mindig is komoly problémát jelentett a kutatóknak, elsősorban azért, mert ennek a kelet-európai katonaparaszti rétegnek a sorsa igencsak eltérő módon alakult az
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
