rubicon

A kozákok

26 perc olvasás

A Közép- és Kelet-Európa végvidékein élő katonáskodó népek (kozákok, hajdúk, székelyek) életmódja, életvitele számos rokon vonást mutat. Egyrészt azért, mert a térség államainak (Rzeczpospolita, Magyar Királyság-Erdély, Orosz Birodalom) a peremvidékén határvédő funkciót láttak el az iszlám hódítókkal (oszmán törökök, tatárok) szemben. Másrészt kiszorultak az alapvető társadalmi osztályokból, s a kötöttségektől megszabadulva nem nemes, nem jobbágy állapotba kerültek. A fennálló gazdasági-társadalmi struktúrát veszélyeztető, társadalmi feszültségeket generáló állapotot a központi hatalom a zsoldba fogadásukkal igyekezett tompítani, de az „állami vagy egyéni, földesúri alkalmazásból” kimaradottak a „szabadságukat”, törvényen kívüliségüket fegyveres erővel védelmezték mind a külső, mind a belső fenyegetés ellenében. Ezeknek a katonáskodó népeknek a társadalmi keretekbe történő visszaillesztése – erőszakkal, jutalmazásokkal – több évszázadot vett igénybe, s elhúzódott az iszlám hódítók visszaszorításáig.

A kozákság történetével foglalkozni mindig is komoly problémát jelentett a kutatóknak, elsősorban azért, mert ennek a kelet-euró­pai katonaparaszti rétegnek a sorsa igencsak eltérő módon alakult az

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.