A budapesti Kossuth tér fizikai valójában tér, azaz – Hamvas Béla szavaival élve – „pontos vonalakkal lehatárolható, területe négyzetmilliméterre kiszámítható és alakja körzővel és vonalzóval megrajzolható”. Ám több ennél, nem pusztán egy képlettel rendelkező geometriai ábra, „nem csak az, ahol a dolgok vannak”. A Kossuth tér hely: „festmény vagy rajz, és nincs belőle több, mint ez az egy”. A tér létrehozásától kezdve helyként létezett, egész egyszerűen azért, mert itt épült fel az ország államiságát és függetlenségét leginkább kifejező intézmény, az országgyűlés állandó épülete, amelynek már a neve is beszédes. Az Országház Magyarország szimbolikus politikai központjává tette a környező teret is, melyhez hasonló jelentőségű közterület – talán a Hősök terét leszámítva – nem akad még egy a nemzet történetében.
Az
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.