rubicon

A Kossuth-mauzóleum

20 perc olvasás

Kos­suth La­jos 1894. már­cius 20-án éj­jel halt meg, fiai, húga, orvosai társaságában, valamint a na­pok, sőt he­tek óta Tu­rin­ban tar­tóz­ko­dó hí­vei­től, ba­rá­tai­tól, saj­tó­tu­dó­sí­tók­tól kö­rül­vé­ve. A 45 évi száműze­tés és a ha­lál té­nye sem volt ele­gen­dő ah­hoz, hogy Fe­renc Jó­zsef „meg­bo­csás­son" po­li­ti­kai el­len­fe­lé­nek, és a dua­lis­ta ál­lam­rend­szer ma­gyar te­rü­le­tén „gyen­ge­ség­ről" te­gyen ta­nú­bi­zony­sá­got – még ha ez a gesz­tus po­li­ti­kai szem­pont­ból a di­nasz­tiá­nak hasz­nos is lett vol­na.

A mauzóleum építésének előtörténete

A ki­rály nem já­rult hoz­zá, hogy a kor­mány, az or­szággyűlés, a köz­al­kal­ma­zot­tak osz­toz­za­nak a gyász­ban. „A nem­zet nagy ha­lott­já­nak ha­zai föld­be, az or­szág költ­sé­gén va­ló el­te­me­té­sét, ha­za­ho­za­ta­lát kí­ván­ta az egész or­szág, de a ma­gyar kor­mány ki­tért ezen ha­za­fias kö­te­les­sé­ge elől, s en­nek foly­tán a fő­vá­ros tet­te ma­gáé­vá e szent ügyet, és mint az or­szág va­ló­di szí­ve tel­je­sí­tet­te a nem­zet tör­té­ne­té­ben em­lé­ke­ze­tes, ke­gye­le­tes gyász­ak­ciót. A fő­vá­ro­si ta­nács már­cius 22-i gyűlé­sén el­ha­tá­roz­ta, hogy Kos­suth La­jos holt­tes­té­nek ha­za­ho­za­ta­lát,

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.