Kossuth Lajos 1894. március 20-án éjjel halt meg, fiai, húga, orvosai társaságában, valamint a napok, sőt hetek óta Turinban tartózkodó híveitől, barátaitól, sajtótudósítóktól körülvéve. A 45 évi száműzetés és a halál ténye sem volt elegendő ahhoz, hogy Ferenc József „megbocsásson" politikai ellenfelének, és a dualista államrendszer magyar területén „gyengeségről" tegyen tanúbizonyságot – még ha ez a gesztus politikai szempontból a dinasztiának hasznos is lett volna.
A király nem járult hozzá, hogy a kormány, az országgyűlés, a közalkalmazottak osztozzanak a gyászban. „A nemzet nagy halottjának hazai földbe, az ország költségén való eltemetését, hazahozatalát kívánta az egész ország, de a magyar kormány kitért ezen hazafias kötelessége elől, s ennek folytán a főváros tette magáévá e szent ügyet, és mint az ország valódi szíve teljesítette a nemzet történetében emlékezetes, kegyeletes gyászakciót. A fővárosi tanács március 22-i gyűlésén elhatározta, hogy Kossuth Lajos holttestének hazahozatalát,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.