A koronázóváros elfoglalása, 1543

A Ma­gyar Ki­rály­ság sor­sa tra­gi­kus for­du­la­tot vett 1541-ben. A két ki­rály, I. (Sza­po­lyai) Já­nos és I. (Habs­burg) Fer­di­nánd 1527-től fo­lyó küz­del­me Já­nos ha­lá­lát (1540) kö­ve­tően kis­ko­rú utó­da, Já­nos Zsig­mond alatt tö­rök beavat­ko­zás­hoz ve­ze­tett. Fer­di­nánd csa­pa­tai 1540-ben és 1541-ben Bu­dát ost­ro­mol­ták. Szu­lej­mán szul­tán vé­den­ce se­gít­sé­gé­re jött, fel­men­tet­te az ost­ro­molt fő­vá­rost. A szul­tán az óbu­dai tá­bor­ba be­ren­delt Já­nos-pár­ti „kor­mányt” túsz­ként vissza­tar­tot­ta, és köz­ben a ja­ni­csá­rok a szul­tán pa­ran­csá­ra meg­száll­ták Bu­dát (1541. au­gusz­tus 29.). Bu­da vi­lá­jet lett, amely­nek élé­re a szul­tán beg­ler­bé­get ne­ve­zett ki. Szu­lej­mán az óbu­dai tá­bor­ban dön­tött vé­den­ce, az ál­ta­la Ist­ván (Iszt­fan) ki­rály­ként em­le­ge­tett Já­nos Zsig­mond sor­sá­ról is. Any­já­val, Iza­bel­lá­val együtt Er­dély­be küld­te, ame­lyet évi adó­fi­ze­tés fe­jé­ben rá­ru­há­zott. Já­nos Zsig­mond gyám­jai, Frá­ter György és Pet­ro­vics Pé­ter is meg­kap­ták szan­dzsák­ként az ál­ta­luk bir­to­kolt ti­szán­tú­li, il­let­ve te­me­si te­rü­le­te­ket. 

A „szu­lej­má­ni ren­de­zés” a tö­rök szö­vet­sé­ges/va­zal­lus Ma­gyar Ki­rály­ság he­lyé­be egy köz­vet­le­nül an­nek­tált bu­dai vi­lá­je­tet s alá­ren­delt er­dé­lyi és ti­szán­tú­li hű­bé­res szan­dzsá­ko­kat ho­zott lét­re. Bu­da vá­rat­lan tö­rök meg­szál­lá­sa sú­lyos sok­kot je­len­tett a ma­gyar po­li­ti­kai elit szá­má­ra, de az eu­ró­pai köz­vé­le­ményt is meg­ráz­ta. Frá­ter György 1541. de­cem­ber 29-én Fer­di­nánd meg­bí­zot­tai­val az er­dé­lyi Gya­lu­ban szer­ző­dést kö­tött. Megál­la­pod­tak ar­ról, hogy átad­ják Fer­di­nánd­nak a Já­nos Zsig­mond bir­to­ká­ban lé­vő te­rü­le­te­ket, cse­ré­be Já­nos Zsig­mond meg­kap­ja a sze­pes­sé­gi Sza­po­lyai-bir­to­ko­kat her­ce­gi cím­mel. A gya­lui egyez­mény egy fon­tos fel­té­telt sza­bott: Fer­di­nánd­nak meg­fe­le­lő nagy­sá­gú se­re­get kell kül­de­nie a szer­ző­dés vég­re­haj­tá­sá­ra. 

Fer­di­nánd 1542-ben Spe­y­er­ben né­met bi­ro­dal­mi gyű­lést hí­vott össze, amely meg­sza­vaz­ta a tö­rök­el­le­nes bi­ro­dal­mi had­já­rat megin­dí­tá­sá­hoz szük­sé­ges pén­zü­gyi se­gélyt (Tür­ken­hil­fe). A besz­ter­ce­bá­nyai ma­gyar or­szág­gyű­lés egy­sze­ri va­gyon­adót fo­ga­dott el, és ki­mond­ta a ne­me­si fel­ke­lést. Je­len­tős, 60-80 ezer fős­re be­csült