Magyarország koronáját és a koronázási jelvényeket 1790 óta rövid megszakításokkal Budán, a várban őrizte a koronaőrség. Az 1848. tavaszi átalakulás után az ereklyékkel nemigen foglalkozott a közvélemény, egészen az Ausztriával való szakításig. A koronaőri tisztséget 1848-ban Ürményi Ferenc és Vay Miklós töltötte be; utóbbit azonban István nádor és Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. június 19-én Erdély teljhatalmú királyi biztosává nevezte ki, s ettől kezdve nem látta el tisztét.
Először 1848. szeptember 28-án, a Magyarországon állomásozó valamennyi haderő főparancsnokává kinevezett s aznap a pesti hajóhídon tragikus sorsra jutó Lamberg Ferenc altábornagy Pestre érkezésének napján terjedt el a hír, hogy a koronát ellopták. A hír megcáfolására Ürményi Ferenc koronaőr még aznap ellenőrizte, hogy megvannak-e a klenódiumok, s a délutáni órákban jelentette a – Batthyány Lajos miniszterelnök távollétében a végrehajtó hatalmat gyakorló, a képviselőház
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
