Magyarország koronáját és a koronázási jelvényeket 1790 óta rövid megszakításokkal Budán, a várban őrizte a koronaőrség. Az 1848. tavaszi átalakulás után az ereklyékkel nemigen foglalkozott a közvélemény, egészen az Ausztriával való szakításig. A koronaőri tisztséget 1848-ban Ürményi Ferenc és Vay Miklós töltötte be; utóbbit azonban István nádor és Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. június 19-én Erdély teljhatalmú királyi biztosává nevezte ki, s ettől kezdve nem látta el tisztét.
Először 1848. szeptember 28-án, a Magyarországon állomásozó valamennyi haderő főparancsnokává kinevezett s aznap a pesti hajóhídon tragikus sorsra jutó Lamberg Ferenc altábornagy Pestre érkezésének napján terjedt el a hír, hogy a koronát ellopták. A hír megcáfolására Ürményi Ferenc koronaőr még aznap ellenőrizte, hogy megvannak-e a klenódiumok, s a délutáni órákban jelentette a – Batthyány Lajos miniszterelnök távollétében a végrehajtó hatalmat gyakorló, a képviselőház
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
