rubicon

A korona kálváriája

1848–1853
10 perc olvasás

Ma­gyaror­szág ko­ro­ná­ját és a ko­ro­ná­zá­si jelvénye­ket 1790 óta rö­vid meg­sza­kí­tá­sok­kal Bu­dán, a vár­ban őriz­te a ko­ro­na­őr­ség. Az 1848. ta­va­szi átala­ku­lás után az ereklyék­kel nemigen fog­lal­ko­zott a köz­vé­le­mény, egé­szen az Auszt­riá­val va­ló sza­kí­tá­sig. A ko­ro­na­őri tiszt­sé­get 1848-ban Ür­mé­nyi Fe­renc és Vay Mik­lós töl­töt­te be; utób­bit azon­ban Ist­ván ná­dor és Sze­me­re Ber­ta­lan belügy­mi­nisz­ter 1848. jú­nius 19-én Er­dély telj­ha­tal­mú ki­rá­lyi biz­to­sá­vá ne­vez­te ki, s et­től kezd­ve nem lát­ta el tisz­tét.

Szent Ist­ván ko­ro­ná­ja nem há­ló­sap­ka

Elő­ször 1848. szep­tem­ber 28-án, a Ma­gyaror­szá­gon ál­lo­má­so­zó va­la­mennyi had­erő fő­pa­rancs­no­ká­vá ki­ne­ve­zett s az­nap a pes­ti ha­jó­hí­don tra­gi­kus sors­ra ju­tó Lam­berg Fe­renc al­tá­bor­nagy Pest­re ér­ke­zé­sé­nek nap­ján ter­jedt el a hír, hogy a ko­ro­nát el­lop­ták. A hír meg­cá­fo­lá­sá­ra Ür­mé­nyi Fe­renc ko­ro­na­őr még az­nap el­lenőriz­te, hogy meg­van­nak-e a kle­nó­diu­mok, s a dél­utá­ni órák­ban je­len­tet­te a – Bat­thyá­ny La­jos mi­nisz­ter­el­nök tá­vol­lé­té­ben a vég­re­haj­tó ha­tal­mat gya­kor­ló, a kép­vi­se­lő­ház

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.