A kormányzó mint a legfelsőbb hadúr a Magyar Királyi Honvédség legfőbb vezetője és elöljárója is volt. Közvetlenül utasíthatta a különböző parancsnokokat, válthatta le és nevezhette ki a katonai vezetőket, adhatott útmutatást a honvédség számára, bár a hadműveletek irányításába csak áttételesen folyhatott bele, hiszen parancsok kiadása a harcoló csapatok felé a honvédvezérkar főnökének joga és kötelessége volt. A legfelsőbb hadúr legfontosabb – utolsó – parancsát azonban a rá felesküdött Magyar Királyi Honvédség vezetése nem hajtotta végre. A rosszul megtervezett kiugrás összeomlott.
A második világháború harcaiban részt vevő Magyarország helyzete 1944 elejére-közepére jelentősen megváltozott. Az 1941 nyarán a győzelem reményében a keleti hadszíntérre küldött magyar alakulatok, majd a későbbi évek során ugyanoda irányított, egyre jelentősebb létszámú magyar erők az általános katonai helyzet változása következtében 1944 augusztusára-szeptemberére már Magyarország előterében, illetve az ország területén folyó elkeseredett harcokban igyekeztek feltartóztatni az egyre jelentősebb fölénybe kerülő szovjet Vörös Hadsereg seregtesteit.
KiútkeresésHorthy Miklós kormányzó – aki az 1941. június 27-ei, Szovjetunió elleni magyar hadba lépés egyik kulcsszereplője volt – is érzékelte, hogy az ország a vesztesek oldalán fejezi be a háborút, ha nem igyekszik abból kiválni.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
