Az 1950–1953 között lezajlott koreai háború az első olyan kiterjedt fegyveres konfliktus volt, melyben a második világháború után formálódó bipoláris nemzetközi rendszer két vezető hatalma ellentétes oldalon állt. A háború – a maga emberi tragédiái és veszteségei mellett – egyúttal a szuperhatalmak hidegháborús játszmáinak fontos próbatétele lett. Eredményeképpen Északkelet-Ázsia stratégiai viszonyaiban a bipoláris korszakon jócskán túlmutató változások következtek be, hatásai így máig érezhetők.
A japán birodalom összeomlása 1945-ben elvben megnyitotta az utat egy másik, több ezer éves kelet-ázsiai állam, Korea újjászületéséhez. Koreát, mely hagyományosan a Jalu (más néven Amnok) és a Tumen folyóktól délre fekvő, majdnem két és fél magyarországnyi félszigetet, valamint a környező kisebb szigeteket foglalta magában, a japánok formálisan még 1910 augusztusában kényszerítették gyarmati alávetettségbe. Az uralmukat kísérő terror és a társadalom széles rétegeit sújtó megaláztatások pedig mély nyomot hagytak az önmagukat ősi és kifinomult kultúra hordozóinak tekintő koreaiak nemzeti érzelemvilágában. Noha nem volt kétséges, hogy a japán uralomnak vége, a jövendő szuverén kibontakozás feltételei közel sem voltak bizonyosak.
Amerikai partraszállás Incsonnál Felemás újjászületésAz
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
