Az 1950–1953 között lezajlott koreai háború az első olyan kiterjedt fegyveres konfliktus volt, melyben a második világháború után formálódó bipoláris nemzetközi rendszer két vezető hatalma ellentétes oldalon állt. A háború – a maga emberi tragédiái és veszteségei mellett – egyúttal a szuperhatalmak hidegháborús játszmáinak fontos próbatétele lett. Eredményeképpen Északkelet-Ázsia stratégiai viszonyaiban a bipoláris korszakon jócskán túlmutató változások következtek be, hatásai így máig érezhetők.
A japán birodalom összeomlása 1945-ben elvben megnyitotta az utat egy másik, több ezer éves kelet-ázsiai állam, Korea újjászületéséhez. Koreát, mely hagyományosan a Jalu (más néven Amnok) és a Tumen folyóktól délre fekvő, majdnem két és fél magyarországnyi félszigetet, valamint a környező kisebb szigeteket foglalta magában, a japánok formálisan még 1910 augusztusában kényszerítették gyarmati alávetettségbe. Az uralmukat kísérő terror és a társadalom széles rétegeit sújtó megaláztatások pedig mély nyomot hagytak az önmagukat ősi és kifinomult kultúra hordozóinak tekintő koreaiak nemzeti érzelemvilágában. Noha nem volt kétséges, hogy a japán uralomnak vége, a jövendő szuverén kibontakozás feltételei közel sem voltak bizonyosak.
Amerikai partraszállás Incsonnál Felemás újjászületésAz
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.