Abban nincs különösebb vita, hogy az ’56-os forradalom leverését követő bő három évtizedet bízvást elnevezhetjük arról a személyről, aki akkor diktátorként az ország élén állt és lényével mintegy jelképe lett ennek az időszaknak. Ahogy beszélünk Ferenc József-korszakról, Horthy-korszakról, Rákosi-korszakról, ugyanúgy beszélhetünk Kádár-korszakról is. Nehezebb kérdés abban állást foglalni, hogy volt-e „kádárizmus”. S ha igen, akkor mi jellemezte kiforrott, érett, klasszikus formájában?
Volt-e a Kádár nevével jelzett időben a magyarországi szovjetblokk-konform uralomfenntartási modellnek olyan rendszervonása, amely markánsan megkülönbözteti a többi blokkország hatalomfenntartási gyakorlatától? A kérdés politikai aktualitását természetesen az adja, hogy a „kádárizmus” (feltételezve, hogy volt ilyesmi) a „Brezsnyev-kori pangás” „sajátos magyar útjának” tekinthető-e, vagy az 1989–90-es rendszerváltás előtörténetét képezi. Az utóbbi felfogás szerint a szovjetblokk-konform felszín alatt alakult-érlelődött az 1990 utáni rendszer – mint a kapitalizmusembrió a feudalizmus méhében –, és a kádári hatalom szerepe az volt, hogy elrejtve megóvja a születendő „felemásan polgárosodott” kisdedet a moszkvai Heródestől. E sorok írója elöljáróban leszögezi, hogy az elsőként említett álláspontot fogadja el: a Kádár-uralmat a Brezsnyev-kori pangás sajátos magyar útjának tekinti.
A korszakPróbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
