A Budavári Palota a nyilas hatalomátvétel után elvesztette kormányzati szerepét, majd Budapest ostroma során a bombázások és tüzérségi találatok miatt súlyos károkat szenvedett, amit a fosztogatások súlyosbítottak. A helyreállítás sokáig húzódott, majd a Rákosi-korszakban kormányzati negyedet akartak építeni a palotából, ám mindebből 1956-ig semmi nem valósult meg.
Az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvételt követően Szálasi Ferenc november 4-én a Királyi Palotában mondta el nemzetvezetői esküjét, és november 28-án itt tüntette ki a katonáit, a palotába azonban nem költözött be. December 1-jén kormánya áttette székhelyét Budapestről Sopronba. Ezzel a Várnegyed és a Budavári Palota végleg elvesztette kormányzati funkcióját. Így érkezett el 1944 karácsonya, amikor a szovjet csapatok átlépték Budán a korabeli székesfőváros határát, és ezzel kezdetét vette a több mint 50 napig tartó katlancsata Budapestért.
Az égő Királyi Palota épülete. A bombázások és tüzérségi találatok mellett az épületekben a legnagyobb kárt a kialakuló tüzek jelentették, melyek megfékezése a Várban az ostrom alatt és utána lévő vízhiány miatt rettentő nehéz volt Az ostromA német főparancsnokság 1944. december 25-től néhány napig a Sándor-palotában tartózkodott, majd leköltözött az Alagúti
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
