A keresztes hadjáratok kronológiája

1095

II. Or­bán pápa (1035–1099) meg­hir­de­ti az el­ső ke­resz­tes had­já­ra­tot a Szent Sír­hoz ve­ze­tő za­rán­dok­utak biz­to­sí­tá­sá­ra. Ez lát­szó­lag I. Ale­xi­osz Kom­né­nosz bi­zán­ci császár szel­dzsuk tö­rö­kök el­le­ni se­gít­ség­ké­ré­sé­re adott vá­lasz.

1096

A „nép ke­resz­tes had­já­ra­ta” Re­me­te Pé­ter (1050–1115) ve­ze­té­sé­vel a fő­se­re­get megelőz­ve in­dul út­nak. A pa­rasz­tok­ból ál­ló, húsz­ezer fős szer­ve­zet­len se­reg ha­tal­mas pusz­tí­tást vé­gez eu­ró­pai út­ja so­rán, a tá­ma­dá­sok cél­pont­jai fő­leg a zsi­dók. Ana­tó­liá­ba ér­ke­zé­se után a tö­rö­kök meg­sem­mi­sí­tik.

1097

A fő­se­reg Do­ry­la­eum­nál le­győ­zi a tö­rö­köket.

1098

A ke­resz­te­sek el­fog­lal­ják An­ti­o­chi­át.

1099

A ke­resz­te­sek el­fog­lal­ják Je­ru­zsá­le­met, amit fosz­to­ga­tás és mé­szár­lás kö­vet. Bo­u­il­lon Gottf­ried a Je­ru­zsá­le­mi La­tin Ki­rály­ság ural­ko­dó­ja lesz. Há­rom má­sik ke­resz­tes ál­lam ala­kul: An­ti­o­chia, Edessza és Tri­po­lisz.

1145

Miu­tán 1144-ben a musz­li­mok vissza­fog­lal­ják Edesszát, III. Je­nő pápa meg­hir­de­ti a má­so­dik ke­resz­tes had­já­ra­tot a ke­resz­tes ál­la­mok