rubicon

A II. világháború utáni magyar jóvátétel

31 perc olvasás

A szovjet megszállás a háború utáni első években hatalmas gazdasági veszteségeket okozott Magyarország számára. A lerombolt, kifosztott és éhező országra hárult a milliós nagyságrendű Vörös Hadsereg és a mértéktartónak egyáltalán nem nevezhető Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátása, a gazdaság felére csökkent kapacitását jócskán meghaladó jóvátételi fizetési kötelezettség, nem is beszélve a legtöbb háborúval együtt járó rablásokról, fosztogatásokról, zabrálásokról. Attól a történelmi ténytől azonban nem tekinthetünk el, hogy Magyarország üzent hadat a Szovjetuniónak. Az alábbiakban a legnagyobb mértékű tőkekivonással, a magyar jóvátétellel foglalkozom.

A potsdami egyezmény értelmében szovjet tulajdonba ment át a hazánkban található német vagyon, mégpedig úgy, hogy az oroszok csak az aktívákra tartottak igényt, a vagyonra betáblázott terheket a megszállt országra hagyták. Magyarország nem igényelhette a magyar–német kereskedelemben felhalmozódott aktívumot, miközben a német gazdasági szereplőkkel szemben fennálló magyar tartozásokat ki kellett fizetnie – a szovjeteknek. (Ezeknek a tartozásoknak csaknem a 2/3-a a német háborús megrendelések kapcsán a Dunai Repülőgépgyárnak és a Győri Vagongyárnak juttatott, de a bombázások miatt már nem teljesített előlegekből adódott.)

Háborús veszteségek

A magyar adósoknak a német hitelezőkkel szemben fennálló tartozása fejében Magyarország 45 millió dollárt fizetett, amelyből 30 milliót az oroszok Magyarországon használtak fel, 15 millió dollár értékben pedig hazánk árut szállított. Az 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezményben Magyarországra terhelték a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.