A horvátok betelepülése Magyarországra

Délkelet-Európa felől  több nagy migrációs hullám érte el Magyarországot a 15–18. század között. A migrációt kiváltó ok az Oszmán Birodalom európai térhódítása volt, amely 1354-ben kezdődött. Az elkövetkező másfél évszázadban az egész Balkánt uralma alá hajtotta az iszlám hitű oszmán-török népcsoport vezette államalakulat. Az idegen vallású, kultúrájú támadók elől jelentős számban menekültek az egyelőre biztonságos Magyarország­ra a félsziget keresztény lakói, de Horvátország veszélyeztetett vidékeiről a 15. század végén, a 16. század első harmadában horvát főurak is szervezetten hozattak át nyugat-magyarországi birtokaikra horvát jobbágyokat. A magyarországi oszmán hódoltság idején a török hatóságok szintén telepítettek be délszláv, köztük katolikus boszniai földműveseket is magyar területre. 

A Habsburgok vezetésével meg­valósult 17. század vé­gi felszabadító háborúk, illetve utóbbiak balkáni kudarca nyomán a 17. század végén újabb menekülthullám indult meg e területekről Magyarország irányában. E horvát szempontból kivándorlásnak tekinthető népmozgás jelentősen átalakította az eredeti katolikus délszláv szállásterületet, a mai Horvátország és Bosznia egyes vidékei­ről a katolikusok szinte teljesen eltűntek, ortodox, illetve moszlim vallású, de délszláv nyelveket beszélő népesség foglalta el a helyüket. A katolikusok részben a mai Magyarországra és Vajdaságba, részben a mai Horvátországba menekültek, de jutott belőlük Ausztria, Morvaország és Itália területére is.