A két világháború közötti Magyarországon az egyes társadalmi csoportokat nehezen áthidalható távolság választotta el egymástól. A társadalmi mobilitást korlátozó tényezők között az egyik legfontosabbat a lakosságon belüli nagy jövedelmi egyenlőtlenségek jelentették. A felső ötvenezer egy főre jutó éves jövedelme harmincháromszor volt nagyobb az egy főre jutó éves jövedelem országos átlagánál, ami mindössze 534 pengőt tett ki. A lakosság nagyobbik részét alkotó alsóbb társadalmi csoportok jövedelme pedig még az átlagot sem érte el.
Bár a köztudatban máig az a kép él, hogy havi kétszáz pengő már nyugodt megélhetést biztosított, valójában ez meglehetősen szerény fizetésnek számított a korban. Egy fővárosi munkáscsalád évi átlagjövedelme a húszas évek végén 3000 pengő körül alakult, egy jól képzett szakmunkás pedig akár az évi 4000 pengőt is összeszedhette munkabéréből és más mellékkeresetekből. A magáncégeknél alkalmazott kereskedelmi vagy műszaki tisztviselők havi keresete 250 és 450 pengő között mozgott, a kisebb és közepes cégek vezetői
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.