Az ősmagyarság művészetének alakulását az általános steppei keretek közt kell eképzelnünk. A korai időszakban nyilvánvalóan az ún. szkíta-szarmata stílus (vagy másképpen: állatstílus) lehetett náluk is jellemző. Egyértelműen kimutatható, hogy a korai nomád művészet szoros szálakkal kötődik e népek hitvilágához.
Hitvilág és művészetA totemisztikus elképzeléseken alapuló eredetmítoszok állatalakjai tűnnek fel aranyba, ezüstbe és bronzba öntve a pajzs-, tegezdíszeken és ruhavereteken, a földöntúli erők harcát pedig az ún. állatküzdelmi jelenetek szemléltetik. E pompázatos művészeti stílus már a korai időszakban igen gyakran elvonttá, „absztrakttá” válik: az állat karma vagy csőre az egészet helyettesíti, a samanisztikus életfát egy-egy inda vagy leveles ág személyesíti meg.
A hitvilág és művészet e szoros kapcsolatát jóval később, még honfoglalóink művészetében is megfigyelhetjük: a tarsolylemezek palmettás díszítése nem értelem nélküli, hanem az életfa sokszor ismételt ábrázolása, de korongjaikon s lószerszámvereteiken előbukkan a fa félreérthetetlen alakja is, néha az ágain s csúcsán ülő madarakkal egyetemben. Varkocsdíszítő korongjaink gyakori változata a lovat és a hátából kinövő leveles ágat megjelenítő. Valószínűleg az életfa mentén a felső világba tartó áldozati állat ősi elképzelésének képi formája ez, amely már évezredekkel korábban előtűnik az iráni népeknél. (Hogy nem egyszerű,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
