A vásárhelyi gazda jelentős számú háziállatot tartott, ezért még a legelmaradottabb tanyákon is fúrt kútról kellett gondoskodni, így a tisztálkodás alapvető „kellékének”, a víznek nem voltak hiányában. 1880-ban itt fúrták az Alföld első – az ország második – ártézi kútját. 1884-ben pedig Nagy András János gazda költségén újabb kút létesült, amelynek napi vízhozama meghaladta az egymillió litert. Így Hódmezővásárhelyt lassan a „jó vizek városaként” kezdték emlegetni.
A gazdák a tüzelővel takarékoskodtak, ezért a napi mosdáshoz hideg vizet használtak. Csak akkor melegítették meg, ha beteget láttak el, csecsemőt fürösztöttek, illetve ha a hét végi fürdéshez kellett. A tisztálkodáshoz többnyire saját készítésű fehér háziszappant vagy a maradékból főzött barna lúgszappant használtak. Az előbbivel az arcukat, törzsüket, míg az utóbbival a kezüket, lábukat, zsíros fejbőr esetén a hajukat mosták. A fürdéshez fehér vászonból tépett rongyot, s horzsakôként lekoptatott szélű cserépdarabot is használtak. Ezzel a sarkukról és a talpukról dörzsölték le a kirepedezett, megkeményedett bőrt.
Kéztörléshez a lavor mellett csomóba összegyűrve mindig kéznél volt egy darab tarka rongy. Az arc és a test törlésére lenvászon törülköző szolgált. Módosabb helyeken a mosdótál fölött egy
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
