A második világháború végén szovjet érdekszférába került ország 1950-re elvesztette demokratikus arculatát. A szellemi élet is uniformizálódott. Az ekkor uralkodóvá vált eszme a marxizmus-leninizmus sztálini változata volt, az irodalomra érvényes megfelelője pedig a szocialista realizmus. A hatalomnak azonban ködös elképzelései voltak erről a fogalomról.
A szocialista realizmus a birodalom központjában azt jelentette, hogy az alkotónak közérthető formában, optimista szellemben, forradalmi pátosztól áthatva kell ábrázolnia – valójában meghamisítania: voluntarista módon lakkoznia – a valóságot. A húszas évek végétől a Szovjetunióban a művészeti kísérletezést – mint a „dekadens burzsoázia” megnyilvánulását – elvetették. „Tartalmában szocialista, formájában nemzeti” irodalmat akartak, valójában pedig a hatalom szolgálatát kívánták birodalmi stílusban.
Egzisztenciális függésAz irodalmi élet új szervezeti keretei 1949–1950-ben épültek ki. Addig az írók saját szervezésű irodalmi, érdekvédelmi társaságokba
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
